Már majdnem készen volt írásom egy új rendszerváltás esélyeiről (Ha győz az ellenzék..., HVG, 2021. május 20.), amikor Vörös Imre két volt igazságügyminiszter, Bárándy Péter és Forgács Imre társaságában újabb szöveget tett közzé (Javaslat az ellenzéki pártoknak, HírKlikk, 2021. május 10.). Hármuk nyilatkozata ezzel a felütéssel indít: „Kormányváltás esetén a jogállam helyreállítását csak egy új, köztársasági alkotmánnyal lehet elkezdeni.”

Nincs szó arról, hogy az új kormány kétharmados többséggel rendelkeznék, tehát óhatatlanul az új demokratikus köztársaság végleges alkotmányának feles törvénnyel való elfogadására kell gondolnunk. A szerzők hozzáteszik, hogy „az új alkotmányt a parlamenti szavazás után, a választók népszavazással erősíthetik meg”: a hiányzó kétharmadot tehát a népakarat közvetlen kinyilvánítása pótolná.

Mivel ez a javaslat nem fér össze Vörös Imre eredeti elgondolásával, nem vagyok egészen biztos benne, hogy kibocsátói valóban azt akarták mondani, amit leírtak. De ha már leírták és nyilvánosságra hozták, nem volna helyes szó nélkül menni el mellette.

Kis János

Túry Gergely

1. Vörös Imre meggyőzően mutatta ki, hogy az önkényuralmat bebetonozó rendelkezések eltörölhetők egyszerű többséggel is (A jogállami alkotmányosság helyreállítása, Civilbázis, 2021. március 13.). Érvelése lényegével – mint ahogy azt cikkemben is hangsúlyoztam – egyetértek. Más dolog azonban az önkényuralom felszámolása, és egészen más a demokratikus köztársaság végleges alkotmányának elfogadása. Jó oka van annak, hogy az írott alkotmányok elfogadását általában nehezített – többnyire a nálunk szokásban lévő kétharmados szavazásnál jóval nehezebb – eljáráshoz kötik.

A demokratikus köztársaságok minden polgárukat a politikai közösség egyenlő tagjának tekintik, ezért óvakodnak attól, hogy együttélésük legmagasabb szintű törvényeit az ország egyik felének képviselői a másik oldal egyetértése nélkül fogadják el.

Egy politikailag és szociálisan egyaránt mélyen megosztott társadalmat, amilyen a magyar, a közös alkotmánynak kell majd fokról fokra politikai közösséggé egyesítenie.

Ilyen társadalomban különlegesen fontos, hogy senki ne próbálja feles törvénnyel ráerőltetni a saját alkotmányát az ország másik felére, mely pillanatnyilag kisebbségben van. Ez nemcsak elvi okokból volna kifogásolható: az alkotmány tartósságát is kétségessé tehetné.

2. Amikor az Országgyűlés saját kezdeményezésére ír ki népszavazást, egy parlamenti döntéshez kér megerősítést az állampolgári közösségtől. Ezt olyan döntés kapcsán teheti meg, melyet alkotmányos eljárásban hozott. Alkotmányos elveket sértő eljárásban született jogszabály népszavazásra bocsátása eleve alkotmányellenes.

Az eredendő alkotmányossági hibát ezért népszavazással korrigálni nem lehet. De ha nem sértene alkotmányossági elveket a kiírása, az eredendő hibát akkor sem hozná helyre. A népszavazás tudtommal a világon mindenütt, de Magyarországon biztosan egyszerű többséggel dönt. Márpedig a szavazatukat leadó állampolgárok egyik – a másiknál kicsivel nagyobb – felének egyetértése ugyanúgy nem volna legitim alap a köztársaság közös alkotmányának létrehozásához, ahogy a képviselők egyik – a másiknál kicsivel nagyobb – felének egyetértése sem az.

3. Az új, végleges alkotmány feles törvényként való elfogadása politikatörténeti okokból is hiteltelen volna. 2010-11-ben a Fidesz egymaga alkotmányozó többséggel rendelkezett. Igaz, az akkor még hatályos köztársasági alkotmány 1995 óta tartalmazott egy rendelkezést, mely szerint az új alkotmány koncepcióját a képviselők négyötödének egyetértésével lehet elfogadni.

Ezt a rendelkezést annak idején négyötödös többséggel szavazta meg az Országgyűlés, a Fidesz azonban most kétharmaddal törölte el, hogy egyedül, az ellenzéket kizárva alkotmányozhasson. De az akkor romjaiban lévő demokratikus oldal nem pusztán ezért tartotta illegitimnek az Alaptörvény keletkezésének módját. Ha nem lett volna a négyötödös szabály, a kétharmaddal való alkotmányozás akkor sem lett volna legitim, mert ez visszaélés volt azzal a helyzettel, hogy az ország egyik fele az adott pillanatban a mandátumok egyharmadával sem rendelkezett.

A Fidesznek ugyanúgy alkotmányozói kötelessége lett volna megkötni a saját kezét, ahogy az MSZP–SZDSZ koalíció is tette 1995-ben, amikor kétharmados többség birtokában maga kezdeményezte, hogy az alkotmánykoncepció elfogadását négyötödös támogatáshoz kössék.

Ha a kétharmados alkotmányozás 2010–11-ben illegitim eljárás volt, akkor a feles alkotmányozás nem lehet legitim 2022-ben.

4. Az új alkotmány feles törvényként való elfogadása azzal sem volna menthető, hogy a jogállam más úton nem állítható helyre. A Javaslat szerzői ugyan ezt állítják („a jogállam helyreállítását csak egy új, köztársasági alkotmánnyal lehet elkezdeni”), állításukat azonban semmivel nem támasztják alá. Korábbi vitairatában maga Vörös Imre vázol egy alternatívát, melyet cikkem vázlatosan ismertetett: feles törvénnyel megsemmisíteni az önkényuralom közjogi tartóoszlopait, a fennmaradó alkotmányos joganyagot pedig átmeneti alkotmányként kezelni mindaddig, amíg a végleges alkotmány létrehozásához nem lesznek együtt a feltételek.

A vitairat feltételezte, hogy a semmisségi törvénynek az új Országgyűlés első ülésnapján kell megszületnie; cikkemben amellett érveltem, hogy erre valószínűleg csak később kerülhet sor, mert – amennyire ez ma előre látható – kezdetben nem lesznek adva érvényre juttatásának a politikai feltételei. Harcban kell megteremteni ezeket a feltételeket, de ez a harc megnyerhető. Megismétlem azonban: a semmisségi törvény feles törvényként való elfogadásában semmi kivetni valót nem látok.

Hogy a semmisségi törvénnyel létrehozandó ideiglenes alkotmányt mikor válthatja fel a negyedik köztársaság végleges alkotmánya, ma megjósolhatatlan.

Csak annyit tudhatunk: akkor, amikor a Fidesz sorozatos vereségek után szétmállik; egy része ottmarad a szélsőjobboldali margón, a többinek a helyét pedig átveszi egy polgári-konzervatív középpárt. Ezzel a párttal – és egymással – kell majd a közös alkotmányban megegyezniük a mai ellenzék pártjainak vagy az utódjaiknak. És ezt az egyezségokmányt bocsáthatják majd a választópolgárok elé megerősítésre.

A közös alkotmányozás napja hamarabb fog eljönni, ha nem próbálunk egyoldalú alkotmányozással elébe vágni – és a végtelen messzeségbe vész, ha úgy akarunk szakítani a Fidesz-uralommal, hogy követjük a Fideszt az egyoldalú alkotmányozás kísérletében.