Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A törvény a kihirdetése utáni napon máris hatályba lép. Gulyás Gergely korábban arról beszélt, hogy ügy közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik, tervek sem állnak rendelkezésre.

A Fudan-botrány
Nagy port kavart Magyarországon az Orbán-kormány bejelentése, miszerint Budapesten nyit campust a kínai Fudan Egyetem. Az egyetem - amely okiratában deklarálta a kínai kommunista párt szolgálatát - a tervezett Diákváros területén kapna helyet, de nem csak ez okozott felháborodást, hanem a beruházás több mint 500 milliárd forintos költsége is. A Fudan-ügy fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

A kínai egyetemről vasárnap azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy „a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik. Tervek sem állnak rendelkezésre. Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni.” Szerinte másfél év múlva lehet majd népszavazást tartani.

A hvg.hu két napja felidézte, hogy a Fudan elleni szombati tüntetés előtt a kormány nagyon is létező, konkrét tervekről beszélt, hozott határozatokat, és megállapodást is aláírt a kínai féllel. Továbbá már május 11-én benyújtotta a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslatot (pdf), amely indoklásában egy véglegesen elhatározott programot méltat:

A létrejövő egyetem erősíti a hazai felsőoktatás versenyképességét, számos munkahelyteremtő nagyvállalatot vonzhat Magyarországra. K+F központok kialakítását alapozhatja meg, amelyek további jelentős fejlesztési beruházásokat ösztönözve érdemben élénkíthetik a gazdaságot.

A jogszabály megbízza a felsőoktatásért is felelős Palkovics László minisztert a többi egyeteméhez hasonló közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásával, amelynek általa kinevezett kuratóriumát utóbb már a kormány által sem válthatja le. Ez az alapítvány hozza létre az egyetemet a megjelölt négy ingatlan területén „a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján magyarországi székhellyel, államilag elismert felsőoktatási intézményként”.

A zárószavazás szerepel az Országgyűlés jövő heti programjában. A törvényalkotási bizottság csütörtök délutáni ülésén még benyújthat hozzá módosító javaslatot. Ha kedden, 15-én szavaznak és a köztársasági elnök aláírja a törvényt, az a Magyar Közlönyben történő kihirdetése utáni naptól hatályba lép, annak ellenére, hogy Gulyás Gergely miniszter szerint az ügy „közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik, tervek sem állnak rendelkezésre”.

Ezen kívül 22 további törvényjavaslatról dönt az Országgyűlés 15-én, a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon. Ezek között lesz a jövő évi költségvetés és az azt megalapozó törvénycsomag, a Budapesti Diákváros, a veszélyhelyzettel kapcsolatos átmeneti szabályozás, a bérlakások megvásárlására vonatkozó javaslat, amelynek az eredetihez képest jelentős átírásáról szintén csütörtök délután dönt a törvényalkotási bizottság, és a pedofilok szigorúbb büntetéséről szóló javaslat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Lengyel Tibor Gazdaság

A Fudan-ügyben visszavonulást színlelve próbál csatát nyerni a kormány?

Egy sor konkrét kormányhatározat, államigazgatási munkaanyag, sőt törvényjavaslat bizonyítja, hogy Fudan Egyetem budapesti kampuszának megvalósítására komoly szándék volt eddig, az ellenzék által szervezett konzultáció és népszavazás, majd a hétvégi tüntetés után viszont megváltozott a kormány hozzáállása a projekthez. De vajon csak szavakban, vagy ténylegesen is? Megnéztük, hogy a Fudan-csatában milyen fegyvert vethet be a kormány, illetve a beruházás ellenzői.