szerző:
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Egy sor konkrét kormányhatározat, államigazgatási munkaanyag, sőt törvényjavaslat bizonyítja, hogy Fudan Egyetem budapesti kampuszának megvalósítására komoly szándék volt eddig, az ellenzék által szervezett konzultáció és népszavazás, majd a hétvégi tüntetés után viszont megváltozott a kormány hozzáállása a projekthez. De vajon csak szavakban, vagy ténylegesen is? Megnéztük, hogy a Fudan-csatában milyen fegyvert vethet be a kormány, illetve a beruházás ellenzői.

A Fudan-botrány
Nagy port kavart Magyarországon az Orbán-kormány bejelentése, miszerint Budapesten nyit campust a kínai Fudan Egyetem. Az egyetem - amely okiratában deklarálta a kínai kommunista párt szolgálatát - a tervezett Diákváros területén kapna helyet, de nem csak ez okozott felháborodást, hanem a beruházás több mint 500 milliárd forintos költsége is. A Fudan-ügy fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

Meghátrált a kormány Fudan-ügyben Karácsony Gergely főpolgármester szerint. A kabinet aligha tett le a projektről, de a hozzáállása valóban éles fordulatot vett: már támogatna egy népszavazást, és jelezte, hogy csak a választás után tervez végleges döntést a Budapesten létesítendő kínai egyetemről. Ám, ha nemcsak szavakban lett óvatosabb a kormány, hanem valóban lelassítja a beruházást, akkor az időhúzást meg kell magyarázni Kínának, hiszen a Fudan Egyetem elvileg 2023 őszén már hallgatókat akar fogadni. Arra is készülni kell, hogy mégsem lesz "fegyverszünet" Fudan-ügyben, ezért megnéztük, milyen jogi és politikai eszközöket, "adu ászokat" vethetnek be a szemben álló felek.

Áttörést emlegetnek az ellenzők

Máris többen a 2014 őszi, a netadó elleni tüntetéshez hasonlítják a múlt szombati, a Diákváros területére tervezett kínai egyetemi kampusz elleni ellenzéki demonstrációt – ha nem is létszámában, de hatásában. A 2014. október 28-án százezres tömeget Budapest utcáira hajtó kormányzati elképzelés, a netadó javaslatát három nappal később vonta vissza Orbán Viktor miniszterelnök. Az azóta eltelt hat és fél évben nem volt olyan, nagy tömeget megmozgató kormányellenes tüntetés, amely meghátrálásra késztette volna Orbán Viktort és kormányát.

Karácsony Gergely főpolgármester a Fudan-beruház elleni tüntetésen
©

Mostanáig. Június 5-én több ezren vonultak a Parlament elé tiltakozni a Fudan-kampusz ellen, amelyet a kormány a Diákvárosként tervezett kollégiumi és szabadidős létesítmény eredeti területének mintegy négyötödét elfoglalva tervez megépíteni, több mint 500 milliárd forintból, amit akár kínai hitelből is fedezhet az állam.

A főpolgármester szerint a "kormány berezelt", vagyis “a közösség ereje meghátrálásra kényszeríti még Európa legerőszakosabb, legcinikusabb, legönzőbb kormányát is”. Baranyi Krisztina pedig úgy értékelt: “Feladták. Erőt láttak, meghátráltak.” Mindketten friss kormányzati nyilatkozatokra utaltak. A beruházásért kormánybiztosként felelős Palkovics László innovációs miniszter helyettese, Schanda Tamás államtitkár ugyanis még a tüntetés alatt úgy nyilatkozott, hogy

“a tiltakozásnak azért nincs értelme, mert még csak a tervezésnél tart a folyamat. Sem a költségekről, sem a megvalósításról nincs döntés, csak 2022 második felében várható, elfogadott tervek birtokában.”

A demonstráció másnapján pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is ezt erősítette, mondván: “A Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik. Tervek sem állnak rendelkezésre. Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk.” Gulyás azt is mondta: "mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére jót tenni". Aztán még azt is hozzátette, hogy

"támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet."

Vajon komolyan is gondolják?

Az államtitkár és a miniszter nyilatkozatai fordulatot hoztak a kormányzat kommunikációjában, hiszen eddig szó sem volt arról, hogy 2022 második feléig nem várható a fontos kérdésekben – költségek, finanszírozás, megvalósítás – konkrét döntés. Ezután most sokan találgatják, vajon a Fudan-ügyre is igaz-e a híressé vált Orbán-tézis arról, hogy ne arra figyeljenek, amit mond, hanem amit csinál.

©

Akárhogy is, de annak, amit Schanda és Gulyás mondtak, ellentmond az, hogy valójában a beruházás kérdését már 2019-ben eldöntöttnek tekintették, az utóbbi hónapokban a kormány fel is gyorsította az előkészítést, ráadásul a kiszivárgott dokumentumok alapján egy sor kérdésben már konkrét előkészítő lépéseket is tett a kormány:

  1. Az innovációs tárca (ITM) idén februári kormányülésre készített előterjesztését megszerző Direkt36 szerint már akkor eldőlt a Fudan-beruházás, amikor Wang Yi kínai külügyminiszter 2019 júliusában Budapesten tárgyalt. Az előterjesztés szerint Wang Yi “a Fudan Egyetem magyarországi campusának alapítását kiemelt projektként, a Budapest–Belgrád vasút építésével egy szinten kezelte”.
  2. Sőt, a fenti minisztériumi előterjesztés szerint a kínai egyetem már meg is egyezett a világ legnagyobb építőipari cégével, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC), hogy ajánlatot tesznek a kivitelezésre. Az előzetes ajánlat szerint a CSCEC 338 milliárd forintért vállalná a kivitelezést, ám a minisztérium magasabb, 440 milliárd forintos építési költséggel számolt.
  3. A kormányzati dokumentumokból kiderül az is, hogy az építkezéshez javarészt kínai hitelt venne fel a magyar állam 450 milliárd forint értékben. Az ITM előterjesztése szerint az állami Kínai Fejlesztési Bank 10-15 éves futamidővel – 4,5%-os kamatú jüanhitellel vagy 1,9%-os euróhitellel – vállalná a finanszírozást. A hitelt az állam fizetné vissza a vagyonkezelő alapítványon keresztül.
  4. A konkrét, a beruházás megvalósítását előkészítő első kormányzati döntések idén tavasszal, a fenti dokumentumokat tárgyaló kormányülés után születtek meg, gyorsultak fel. Elsőként a januárban a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházás kormánybiztosává kinevezett Palkovics áprilisban újabb kinevezést kapott: a Fudan Egyetem kampuszának ügyét előkészítő kormánybiztos is ő lett.
  5. Április 21-én a kormány utasította Palkovicsot, hogy kössön stratégiai megállapodást a Fudan Egyetemmel. Április 27-én alá is írták a dokumentumot, miszerint a kampusz “a Duna folyó keleti partján, 520 ezer négyzetméteren” valósul meg, 5-6000 hallgatója lesz, az állam pedig gazdasági társaságot hoz létre az előkészítésre, vagyonkezelő alapítványt pedig az egyetem működtetésére.
  6. A kormány május 11-én be is nyújtotta az Országgyűlésnek a Fudan Egyetemről, illetve a Diákvárosról szóló törvényjavaslatait. Ezekből kiderül, hogy a korábbi ígéretekkel szemben a Fudan-kampusz a Diákváros négyötödét elfoglalná, létrehoznák az egyetemet fenntartó alapítványt, amely ingyen állami ingatlanokhoz is jutna a területen. A törvények zárószavazása június 15-én várható.

Benne van a vis maior lehetősége

Vagyis annak ellenére, hogy Gulyás szerint a Fudan-ügy közéleti vitára még nem alkalmas, a jelek szerint arra igen, hogy az Orbán-kormány határozatokban, stratégiai megállapodásban, sőt törvényjavaslatban is kijelölje a beruházás mérföldköveit, illetve előkészítő lépésként – a cégalapítással és az ingyenes vagyonjuttatással – több százmillió forint értékben költségvetési forrást és állami vagyont áldozzon a projektre.

Elképzelhető persze, hogy a kormány hirtelen lefékezi a projektet. Ebben akár a hétvégi tüntetés is befolyásolhatta, de még inkább az, hogy rendelhettek házon belül egy közvélemény-kutatást, és könnyen lehet, hogy hasonló eredmény jött ki, mint a Závecz Research és a Republikon Intézet közös kutatásán, amely szerint az emberek kétharmada, de még a kormánypárti szavazók 30 százaléka is elutasítja az eddig ismert feltételekkel a Fudan-beruházást. Ez esetben logikusnak tűnik az “irányba állított” projektben a végleges, anyagi kötelezettségvállalást is jelentő döntéseknek a 2022-es választás utánra halasztása.

Viszont ha az építkezést elhalasztják, akkor az oktatás nem kezdődhet meg 2023 őszén, amint azt a Direkt36 által megszerzett, majd az innovációs tárca által hivatalosan közzétett háttéranyagban is szerepel. Persze a Fudan Egyetemmel április 27-én aláírt stratégiai együttműködési megállapodásban erre is van megoldás. A szöveg szerint ugyanis “A Felek teljes mértékig tisztában vannak azzal, hogy vis maior esetek megszakíthatják és késleltethetik a folyamatot, és bármilyen megszakítás után a lehető leghamarabb folytatni kívánják azt.”

©

A kormányzati ütemváltásról meglepő módon a kínai pártálláspontot képviselő Global Times azzal a felütéssel írt, hogy a projektet a kormány felfüggesztette. Erről a nyilatkozatokban szó sincs, és az sem világos, hogy ez a hivatalos kínai álláspont vagy egy egyszerű átvétele a Global Timesban hivatkozott Bloomberg-, BBC- és Reuters-cikkeknek és értelmezéseknek. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-pin mindenesetre semmilyen utalást nem tett erre hétfőn, mikor sajtótájékoztatón arról beszélt, a Fudan budapesti kampuszának terve mindkét fél érdekeit szolgálja, és a "cserekapcsolatok fontos platformját jelenti".

Milyen fegyver van a felek kezében?

A Fudan-ügyben a kormányzati fordulat ellenére továbbra is egymásnak feszülő Orbán-kormánynak, illetve a fővárosi, valamint a ferencvárosi önkormányzatnak egyaránt vannak eszközei saját érdekei érvényesítésére, sőt mindkét félnek lehet “adu ásza” is, mégsem könnyű a jogi és politikai síkon egyszerre zajló csata kimenetelét megjósolni. Kétségtelen, hogy a kétharmados parlamenti többséggel bíró kormánypártok jogalkotási potenciálja erős fegyver a kormány kezében, és ezt a beruházás ellenzői nem tudják “hatástalanítani”. Ezért a kormány a beruházásra szabott konkrét törvénnyel, kormányhatározattal könnyedén keresztülhúzhatja az ellenzők számításait.

Miután Baranyi Krisztina április közepén bejelentette, hogy helyi népszavazást kezdeményezne a Fudan-beruházásról, hamar felmerült a kormányzat részéről, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítanák az építkezést, megakadályozva ezzel a referendumot. Palkovics kormánybiztos május elején jelezte, hogy kész kezdeményezni a kiemeltté nyilvánítást, Gulyás Gergely miniszter pedig közölte, hogy azt a kormány kész támogatni. Csakhogy a népszavazásról szóló törvényben nincs olyan kifejezett tiltás, amely ellehetetlenítené a népszavazást – talán ezért sem történt meg eddig a kiemeltté nyilvánítás.

Baranyi Krisztina a tervezett beruházás helyszínén
©

A népszavazásnak nem is ez a gátja, hanem az, hogy veszélyhelyzet idején a törvény szerint nem lehet referendumot tartani. A koronavírus-világjárvány miatti veszélyhelyzetet pedig május közepén meghosszabbította az Országgyűlés, így a tiltás szeptember közepéig is fennállhat. Ezzel a kormány nemcsak időt nyert, hanem lépéselőnybe is kerülhet, ha közben a magyar állam megköti Kínával a Fudan-beruházás menetrendje szerint tervezett nemzetközi szerződést is a budapesti kampuszról. Ezzel már megfúrhatná a referendumot, mivel az nemzetközi szerződést nem érinthet.

Időközben Baranyi és Karácsony abba az irányba mozdult el, hogy nem a beruházás megvalósítását bocsátanák népszavazásra, hanem az önkormányzati vagyonátadást, vagyis azt, hogy az eredetileg a Diákváros megvalósítására szánt kerületi, illetve fővárosi területeket átengedjék-e a Fudan-beruházásnak. Ezt a szándékot viszont a kormány megkerülte azzal, hogy elrendelte: le kell határolni a Fudan-projekt területét „oly módon, hogy állami vagyoni körön kívüli területek bevonását ne igényelje". Így megoldják, hogy ne legyen szükség kerületi, fővárosi földterületre, legfeljebb a Diákváros-részhez, arról pedig akár népszavaztathatnak is az ellenzők, ez a Fudan-ügyét nem érinti.

Ha pedig a kormánynak mégis szüksége lenne a földre, ki is sajátíthatja, bár ez hosszú jogi eljárás, és pénzbe is kerül, mivel a törvény szerint "kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett". De a kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött a kormány gyorsabb és olcsóbb utat is választhat: egyedi jogszabályt, “lex"-et alkothat. Ilyesmire ingatlanügyben is volt már példa. A 2013-as “lex Margitsziget" az akkor kormánypárti irányítású főváros "közvetlen irányítása" alá vonta az MSZP-s vezetésű XIII. kerülethez tartozó területet. Ezzel okafogyottá vált az ügyben rendezett helyi népszavazás is, amit megtartottak ugyan, de eredménye csak véleménynyilvánításra volt alkalmas.

A népszavazás és az ennek felvezetésére már a múlt héten elindított – 12 ezer válasznál járó – konzultáció, ha jogi kötőerővel nem is bír majd, eredménye erős politikai hivatkozási alap lehet Baranyiéknak. Főként az emberek véleményét nemzeti konzultációkon kikérő és arra állítása szerint sokat is adó Orbán-kormánnyal szemben. Végső soron pedig ott van a “csodafegyver”, amit Karácsony Gergely vethet be, és a főpolgármester korábbi ígérete szerint nem is fél használni. Ez a 2023-as atlétikai világbajnokság lefújása, bár Karácsony bízik abban, hogy “a budapestiek erejét használva” a kormányt meghátrálásra tudják bírni Fudan-ügyben, és erre végül nem lesz szükség.

Akárhogy is, a kormány már eddig is számos olyan lépést tett a beruházás előkészítésekor, amellyel a 2022-es parlamenti választás után esetlegesen megváltozó politikai szándék ellenére sem lehet majd könnyen megszabadulni a Fudan-projekttől. Gazdasági szempontból ilyen nehezítés lehet az előkészítésre gyorsan elköltött százmilliók, milliárdok. Jogi szempontból pedig a még el nem fogadott Fudan-törvény megszavazásával a jogszabálynak csak kétharmados többséggel megváltoztatható részei okozhatnak majd gondot. Egy addig megkötendő nemzetközi szerződés felbontása szintén nem kis feladat lenne az ellenzék esetleges kormányra kerülése esetén.

(Kiemelt képünkön a Fudan Egyetem elleni demonstráció 2021. június 5-én, Budapesten)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kacskovics Mihály Béla Itthon

A Fudan elviszi az embereket és a pénzt – ettől tarthat a magyar felsőoktatás

Nem a magyar hallgatóknak szól, elviszi a pénzt, a támogatókat, konkurenciaként jelenhet meg a magyar felsőoktatásban a Fudan Egyetem a felsőoktatási szakértők szerint. Az is komoly kételyeket és ellenérzéseket ébreszt vele szemben, hogy továbbra sem világos, hogy az egyetem pontosan milyen struktúrában működne.