Orbán: vannak még magyarok Afganisztánban

Vannak még magyarok Afganisztánban, katonák is, őket biztonságosan ki kell menekíteni az országból - mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Orbán Viktor kiemelte: hálásak a katonai akciókban részt vevőknek, amiért vállalják a jelentős kockázatot.

Magyarország azokat az afgánokat is kihozza, akik életveszélyben lehetnek, mert együttműködtek Magyarországgal az elmúlt tizenöt-húsz évben.

"Szerintem tisztességes dolog Magyarország részéről, de a többi NATO-tagállam részéről is, hogy mindenki gondoskodik azokról az afgánokról akik együttműködtek velünk", amíg az országban voltunk és most ezért életveszélyben vannak, mert az új afgán kormány megtorlással fenyegeti őket - fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: sok illúziónk ne legyen, hogy ezeknek a családoknak a biztonsági helyzete hogyan alakul.

"Az a korrekt, az a fair, ha kimentjük őket" - mondta, hozzátéve, hogy van ez zárt lista, a rajta szereplőket azonban le kell ellenőrizni, "nem akarunk akárkit beengedni", ez pedig nem könnyű ilyen távoságról.

Orbán Viktor ezt nevezte a munka veszélyesebb, de egyszerűbb részének. "A bonyolultabb a migránsválság" - mondta, figyelmeztetve arra, hogy tömeges migráció várható. Mint mondta, ebben az ügyben a törököket érdemes figyelnünk, ők vannak legközelebb, nekik van terepismeretük és pontosan tudják, mi a valóság és az Egyesült Államokkal ellentétben nincs "demokráciaexport" mániájuk.

"A török kormánnyal való együttműködés kulcskérdés" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: nekünk az az érdekünk, hogy az Afganisztánt elhagyni akaró leendő migránsokat ott tartsuk a térségben.

"A segítséget vigyük, ne a bajt hozzuk ide" - fogalmazott, ennek érdekében a török mellett a balkáni migrációs útvonalon lévő államokkal is "fel kell melegítenünk" a szoros kapcsolatot, "hogy meg tudjuk védeni Magyarországot a migránsválsággal szemben" - mondta, megjegyezve, hogy van kerítésünk és határőrségünk, meg tudjuk magunkat védeni. Magyarország szerint a migráció ugyanis nem emberi jog.

Az Afganisztánban kialakult helyzetről az Egyesült Államokra utalva úgy vélekedett, hogy "az észt nem az ország mérete határozza meg". Az Egyesült Államok elég nagy, és "az ember azt gondolná, hogy ehhez sok ész is párosul, meg sok információ", azonban kiderült, hogy nincs így. Az afganisztáni művelet "ezer sebből vérzik" - jelentette ki a kormányfő.

"Addig rendben voltunk", amíg a terrorakciók tűzfészkét támadtuk Afganisztánban és környékén - fogalmazott. A NATO-ban az a szabály, hogy a tagországok megvédik egymást. Magyarországnak is bármikor szüksége lehet ilyen segítségre - jegyezte meg.

Orbán Viktor szerint a bajok akkor kezdődtek, amikor a "terrorfészkeket" már megsemmisítették, az amerikaiak viszont úgy gondolták, jó lenne, ha az egész világ úgy működne, ahogyan az ő társadalmuk.

A "demokráciaexport", amely az összes kulturális-történeti sajátosságot figyelmen kívül hagyja, szinte mindig kudarcot vall - jelentette ki.

Hozzátette: Magyarországot is próbálják "megjavítani", úgy gondolják, ők tudják a legjobban, hogyan kell kezelni a migráns- és a genderkérdést.

A "demokráciaépítés" tehát nem működött Afganisztánban. De az működhetett volna, hogy felállítanak ott egy hatékony afgán kormányt, amely képes megvédeni a saját országát az amerikai csapatok kivonulása után.

Az Egyesült Államok hírszerzése úgy tudta, az afgán kormány elég erős ahhoz, hogy egy-két évig fenntartsa a rendet. Ehhez képest három nap alatt omlott össze az ország - jegyezte meg a miniszterelnök.

A kormányfő kitért arra, hogy Brüsszelben most három nagy csatát kell megvívniuk. Az egyik a "genderőrülettel", a második a migráció ügyével függ össze, a harmadik pedig azzal, hogy ki fizesse meg a környezetrombolás költségeit, egyesek ugyanis meg akarják adóztatni a családok ingatlanjait és gépkocsijait, amit a magyar kormány nem támogat. Az őszi európai viták középpontjában ezek a kérdések állnak majd - jelentette ki Orbán Viktor.