Ha nem avatkozunk most közbe, a fővárosi önkormányzat az év végére fizetésképtelenné válik − nyilatkozta Budapest általános főpolgármester-helyettese a Népszavának. Kiss Ambrus közölte, hogy a közösségi közlekedés számára a költségvetési törvényben biztosított 12 milliárd forintos támogatás még mindig nem érkezett meg, így most az önkormányzat előlegez havi egymilliárd forintot a Budapesti Közlekedési Központnak. A másik kockázati tényező a járvány.

„A negyedik hullám intézményekre és a közösségi közlekedésre gyakorolt hatásait egyelőre megbecsülni sem lehet. Ezekkel nem számolva látok egy szűk mezsgyét arra, hogy folyószámlahitel-tartozás nélkül zárjuk le az idei évet. De ha a fenti két tényező közül bármelyik is érvényesül, akkor kezelhetetlenné válik Budapest pénzügyi helyzete” – mondta Kiss Ambrus.

A főpolgármester-helyettes azt is közölte, hogy most jutott el oda Budapest, hogy hozzá kell nyúlnia a 25 milliárd forintos folyószámlahitel-kerethez. „A legfrissebb számokból azt látom, hogy minden működésre fordítható állampapírunk és készpénzünk elfogy szeptember 4-re, így onnantól kezdve folyószámlahitel-keretből működik a város. Ha minden jól megy ez csak két hétig tart, mivel megérkezik az iparűzési adóelőleg második része. Onnantól viszont újra csak apasztjuk a pénzt. Év végére a végszámla bizonyos áldozatok árán kihozható nullára. Ha viszont nem érkezik meg a normatíva, vagy újabb lezárások lesznek a járvány miatt, akkor sok milliárdos hitellel indítjuk a jövő évet, ami sértené a gazdasági stabilitási törvényt” – magyarázta.

A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy olyan nem fordulhat elő, hogy valaki nem kapja meg a bérét.

Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere azt mondta korábban, hogy a főváros az iparűzési adó megfelezését leszámítva nem kap kevesebbet, mint az ő idejében. Kiss Ambrus máshogy látja. „2019-ben, az utolsó Tarlós-évben 236 milliárdos bevételhez 216 milliárdos kiadási oldal társult, míg 2021-ben 217 milliárd bevételből 291 milliárd forintos kiadást kellene fedezni. A kiadás növekedésének oka a szolidaritási adó 25 milliárdos növekedéséből, a közösségi közlekedésre költött plusz 28 milliárdból, valamint a 2020-as béremelésből, az intézmények infláció miatti magasabb működési költségéből, illetve a járvány miatt elmaradó bevételek kompenzációjából adódik össze. Csupán az élelmiszerek drágulása 300 milliót vett ki a kasszából, hiszen az idősotthonokban nem csökkenthetők az adagok. Az előző főpolgármester által mondottak tehát adatokkal nem támaszthatóak alá” – közölte.

Kiss Ambrus elmondta azt is, hogy a BKV továbbra sincs ideális helyzetben: jegyárbevétele drasztikusan csökkent, 34,8 milliárd helyett 2021 első félévében alig 18 milliárd jött be. A járművek amortizációs költsége évi 16–20 milliárd forint, amit nem tudnak a jegyárbevételből előteremteni, az öreg buszok működtetése pedig egyre többe kerül. „Az állam ebből semmit nem kíván átvállalni. Miközben a volántársaságok buszparkját folyamatosan cserélik központi forrásokból, a BKV esetében még ahhoz sem járulnak hozzá, hogy ezt hitelből megtegye” – közölte a főpolgármester-helyettes.

Reagált a Budapest köztisztaságával és közbiztonságával kapcsolatos, az utóbbi időben felmerült kritikákra is. „Nyilván van ezeken a területeken teendő. A közbiztonság megteremtése viszont a rendőrség feladata, nekünk erre nincs jogkörünk, ráadásul a nagy közterek, mint például a sokat emlegetett Örs vezér tér több önkormányzathoz tartozik. A köztisztaságra sokkal többet költenénk, de a nincsből sajnos nem lehet. A cégektől hatékonyságnövelést várunk, a Fővárosi Közterület-fenntartónál vannak modellértékű programok, mint például a faltól-falig takarítás” – mondta Kiss Ambrus.