“Egy csomó vizsgálatot elvégeztünk, gyakorlatilag minden megvan, csak az Amnestyre várunk, hogy tájékoztatást adjanak, de nem együttműködők a hatóságunkkal” – mondta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, akit arról kérdeztünk, hogy több időpontmódosítás után mikor zárja le végre a Pegasus-ügy augusztusban indított vizsgálatát.

A Péterfalvi Attila vezette NAIH azután kezdett bele a Pegasus-kémprogram hazai felhasználásának körülményeit, jogszerűségét feltárni hivatott hatósági ellenőrzésbe, hogy nemzetközi oknyomozás eredményeként júliusban a Direkt36 megírta:

magyar célszemélyek ellen is használhatták a hazai állami szervek, titkosszolgálatok az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.

A botrány az, hogy az azóta is nyilvánosságra kerülő újabb és újabb részletek szerint nemcsak eredeti céljára – terroristák és a szervezett bűnözés tagjai megfigyelésére – használhatták a Pegasust, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is. Sőt, ahogy a hvg.hu megírta, fideszes gazdasági potentátokat is megfigyelhettek vele.

Péterfalvi először november elejére ígérte a vizsgálat lezárását, aztán még 1-2 hetet kért, végül azt mondta, nem is látja a végét. Most ismét megkérdeztük az elnököt, aki ezúttal már konkrét hátráltató tényezőt említett, ami miatt nem haladnak, méghozzá az Amnesty jogvédő szervezetet.

Az Amnesty úgy jöhet a képbe, hogy a nemzetközi oknyomozó kutatás alapját egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázis képezte, amelyhez a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá. (Az Amnesty techcsapata, a berlini Security Lab vizsgálta a telefonokat, azonosította a Pegasus nyomait.)

Az adatbázisban mintegy 300 magyar “célpont” telefonszáma van, a számok tulajdonosai közül többet már azonosítottak, és bizonyították, hogy telefonjukra feltelepítették a Pegasust.

A NAIH elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, konkrétan ezt a mintegy 300 magyar telefonszámot tartalmazó listát szeretné látni. Hozzátette: “a legkevésbé az izgat, hogy honnan van meg a lista, de az az állítás, amivel a vizsgálatunk során eddig találkoztunk, hogy senkinél nincs, az életszerűtlen”. Péterfalvi szerint “nem együttműködő” az Amnesty, márpedig

Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e”.

Megkérdeztük az Amnesty International Magyarországot is, mit tudnak arról, hogy ők vagy a nemzetközi Amnesty-központ akadályozná Péterfalviék vizsgálatát. Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője a hvg.hu-nak azt mondta,

erre utalt Péterfalvi is a nekik írt levelében, de az Amnesty Magyarország visszautasítja ezt, mert megpróbáltak segíteni, de a listát nem tudják átadni, mert nincs náluk, és soha nem is volt.

Demeter Áron elmondta, először a NAIH-vizsgálat első szakaszában kapott az Amnesty Magyarország levelet a hatóság elnökétől, amiben Péterfalvi valóban a 300 tételes magyar Pegasus-célpontok listáját kérte tőlük. “Csakhogy mi nem vagyunk adatkezelők, nincs nálunk a lista és nem is volt” – mondta Demeter, aki szerint ezt meg is írták Péterfalvinak, miközben megadták neki a nemzetközi központjuk, a londoni iroda elérhetőségeit, javasolva, hogy ott próbálkozzon.

AFP / JOEL SAGET

Ezután még két hasonló levélváltásuk volt: Péterfalvi újra és újra a listát kérte, legutoljára már Demeter szerint “meglehetősen pikírt stílusban”, pedig újra és újra közölték, hogy nem tudják átadni, ami nincs náluk. Hozzátette: hiába adták meg a londoni központ elérhetőségeit, tudomása szerint a NAIH-elnök velük máig nem vette fel a kapcsolatot. A programvezető megjegyezte: “nem tudom, hogy félreértés, vagy más az oka, de mindez érdekessé teszi a NAIH-vizsgálatát.”

Ami a lassan végéhez közeledő NAIH-vizsgálat eredményét illeti, egyértelmű, hogy a Pegasus-ügy részleteinek jelentős része titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem. Ezt most Péterfalvi is megerősítette a hvg.hu-nak: “lesz a jelentésnek egy nyilvános része és egy minősített része”. Tulajdonképpen két jelentésváltozat készül. Mint mondta,

a megállapítások jelentős része, ami konkrétum, az minősített adat, de mivel nem szeretnénk egy olyan jelentést közzétenni, aminek a nagyja feketével ki van takarva, lesz egy nyilvános rész, benne a főbb megállapításokkal.”

Péterfalvi megjegyezte: az Európai Bizottság is várja a NAIH jelentését. Ezzel arra utalt, hogy Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a jogállamiságról szóló jelentés miatt érkezett nemrég Magyarországra, a Partizán adásában pedig a vizsgálata lezárását sürgette. Úgy vélte, ha az ügy feltárása sikeres, a többi tagállami hatóság is léphet, alkalmazva a már működő módszereket.

Az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a korrupció okozza a legnagyobb problémát Magyarországon – ez áll az Európai Parlamentben készült legújabb jelentésben. A dokumentum a magyar jogállamiság elmúlt 3 évét vizsgálja – ennyi idő telt el azóta, hogy elfogadták a Sargentini-jelentést, amelynek nyomán elindult – és jelenleg is tart – Magyarországgal szemben az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás, a jogállamiság rendszerszintű sérülése miatt.

A cél, hogy ne így nézzen ki a Péterfalvi-jelentés, ezért lesz egy nyilvános változata is

hvg.hu

A jelentés és az Európai Parlament tényfeltáró delegációjának magyarországi munkája volt a téma az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) parlamenti bizottság minapi ülésén is. Itt kiderült, hogy a delegációnak Pintér Sándor belügyminiszter a Pegasus-ügyről azt mondta: a szoftver minden egyes alkalmazása megfelelt a magyar törvényeknek, országgyűlési képviselőt nem hallgattak le.

Az még november elején, a témában szintén kutakodó országgyűlési bizottság, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnökének, Stummer Jánosnak a szavaiból derült ki, hogy jelenleg is él a magyar Pegasus-szerződés, és több mint 100 személlyel szemben vetették már be itthon a kémszoftvert.

Azóta az is kiderült, hogy az izraeli belügyminisztérium szűkítette azoknak az országoknak a listáját, ahová a Pegasust vagy ahhoz hasonló kiberfegyvereket exportálhatnak az izraeli cégek. A 102-ről 37-re szűkített listán csak „stabil demokráciák” szerepelnek. Magyarország nincs rajta a listán.

A Pegasus-ügyben megcélzott Laborc Sándor – aki 2007–2009 között a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette –, a hvg360-nak adott interjúban azt mondta: csak azért, mert egy miniszter engedélyez egy titkos megfigyelést, az még nem lesz feltétlen jogszerű, a szolgálatoknál pedig akad olyan „kiskapu”, amit ki lehet használni, hogy akár az engedélyezőt is megtévesszék.

Újságírók ellen igen, de a maffia és a kémek ellen nem jó a Pegasus? - interjú Laborc Sándor volt NBH-főnökkel

Jogszerűen vagy jogszerűtlenül, de az elmúlt tizenegy évben folyamatosan ellenőrizték, az élete nyitott könyv, ezért mulatságosnak tartja, hogy a Pegasust is bevetették ellene - mondta a hvg360-nak adott interjúban Laborc Sándor egykori hírszerző és kémelhárító, aki 2007 és 2009 között az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjét, a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette.

A hvg.hu írta meg korábban, hogy egyre nő a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések száma, az igazságügyi miniszter nyár közepéig idén csaknem ezerre adott engedélyt. Pintér Sándor pedig már 2016-ban kijelentette: “egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét”.