Három percet szánt az Európai Bíróság jogállamisági ítéletére Varga Judit igazságügyi miniszter a szerdai kormányinfón, de még mielőtt kérdéseket tehettek volna fel neki az újságírók, távozott. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter „hivatalos teendői ellátására” engedte el Vargát, azt azonban nem árulta el, hogy az igazságügyi miniszter egész pontosan egy rendezvényre sietett: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében vett részt egy kerekasztalbeszélgetésen.

A NER-es elitképző kétnapos konferenciája elsőre talán távolinak tűnik a Brüsszel ellen folytatott harctól, de még itt is rengeteg alkalom adódott, hogy a beszélgetőpartnerek szóba hozzák a kormány által csak gyermekvédelminek nevezett, a valóságban melegellenes törvényt. Már csak azért is, mert Varga a „Milyen értékek mentén neveljük gyermekeinket” elnevezésű rendezvényen belül az oktatás sarokköveiről, gyerekeknek tanított „jogokról és felelősségekről” beszélt.

Reviczky Zsolt

Mindezt nem egyedül tette, beszélgetőpartnerei a panelbeszélgetésen oktatással foglalkozó szakértők: Bonnie Snyder, az amerikai Foundation for Individual Rights in Education (FIRE) középiskolai tájékoztatási programjának igazgatója, Anne Coffinier francia oktatási aktivista, Paul Coleman a brit Alliance Defending Freedom International ügyvezető igazgatója és Aaron Rhodes a Forum for Religious Freedom-Europe elnöke voltak.

A téma miatt adta magát az alkalom, hogy Varga már a beszélgetés elején megemlítse, egy olyan sajtótájékoztatóról jön, melyet a törvény ügyében hozott „politikai ítéletről” tartott. (Igaz, a sajtótájékoztatók lényege általában az, hogy lehet kérdezni azt, aki tartja.)

Az igazságügyi miniszter ezzel természetesen ismét az EU Bíróságának döntésére utalt, pedig szerinte az általa konzekvensen csak gyermekvédelminek nevezett törvénnyel semmi mást nem tettek, mint tagállami hatáskörben megvédték a szülők jogait, „teljes összhangban az EU alapjogi chartájával.

Varga, azt azonban már nem árulta el a közönségnek, hogy az uniós Bíróság ítéletének semmi köze nincs az állítólagos „gyermekvédelmi” törvényhez. Szerencsére ezt mi megtettük helyette, ebben a cikkben lehet elolvasni.

Varga Judit tudatosan ferdít az Európai Bíróság döntéséről

A kormány mintha minden uniós bokorban a magyar gyermekvédelmi törvényt bíráló uniós politikust látna. De mi történik, ha abban az ügyben épphogy neki ad igazat az Európai Bíróság?

Egyszerű vidéki nő

Mivel most már több ideje volt, mint a kormányinfóra jutott három perc, Varga igyekezett történelmi megvilágításba helyezni azt a kérdést, hogy az egyén vagy a közösség jogai az előbbre valók a társadalomban. Ehhez egészen 1222-ig, az Aranybulla megszületéséig* ment vissza az időben, mivel szerinte „a jogállamiság alapja ott kezdődött, hogy meghatároztuk, hogyan védjük meg az egyén jogait a hatalom visszaéléseivel szemben.

Az igazságügyi miniszter ugyanakkor azt is kiemelte, hogy mára a társadalmi kötelezettségek ugyanolyan fontosak, mint az egyéni jogok, a kettőt nem lehet egymástól függetlenül értelmezni. Majd egy nyolcszáz éves ugrással meg is érkeztünk a tíz évvel ezelőtt elfogadott alaptörvényhez, melyet szerinte éppen amiatt támadtak, hogy ezt kimondja.

„Én csak egy egyszerű magyar vidéki nő vagyok, efölött pedig politikus is” – szerénykedett ezután a szakértőkre nézve Varga, mielőtt ismét rátért arra, mi is a magyar kormány baja az Európai Unióval, ahol szerinte mára az értékek összekeveredtek a jogi keretekkel.

„Elfogadtuk az alapszerződést, és a klub szabályait, és eszerint próbáltunk cselekedni, de hamar rájöttünk, hogy a politikai többség jogi eszközöket használ arra, hogy kikényszerítse az akaratát” – mondta. Ehhez a miniszter a migrációt hozta fel példaként, mert akik meg akarják állítani a bevándorlást, nem törvényellenesen teszik, egész egyszerűen csak más az álláspontjuk a kérdésben.

Reviczky Zsolt

Mivel a panelbeszélgetés fő témája az oktatás volt, Varga a gyerekekre is kitért, akiknek neveléséhez véleménye szerint a realitást is figyelembe kell venni, nem csak a jogi szövegeket, így fogják megtanulni, mi a különbség jó és rossz között.

„Egy ideális világban ehhez törvényekre sem lenne szükség” – fejtette ki.

Arra is figyelmeztetett, hogy az egyéni szabadságjogok fetisizálása hosszú távon nem lesz működőképes, és nem tesz jót a társadalmakkal. Mint mondta, az államnak felelőssége, hogy megadja a választás szabadságát a családoknak, a szülőknek pedig az, hogy erkölcsi iránymutatást adjanak a gyerekeiknek.

Hogy ez mennyire nehéz, arra Varga Judit a saját életéből is hozott egy példát. Mint mesélte, a fia nemrég azzal jött haza az iskolából, hogy a tanár bejelentette, másnap dolgozatot fognak írni. Csakhogy az osztálytársaival rájöttek, hogy ez ellentétes az iskola szabályzatával, mivel a dolgozatot legkésőbb 48 órával korábban be kell jelenteni.

A jelek szerint családanyaként még egy igazságügyi miniszter is kerül dilemmába: végül meggyőzte a fiát, hogy az iskolai szabályzat mellett a tanár érveit is próbálja megérteni, és azt is nézze, mi a jó az osztálynak. Így végül ő is leült tanulni, és „nem játszott tovább emberi jogi aktivistát”.

*Cikkünk első változatában tévesen a beszédben szintén említett Magna Charta szerepelt, Varga Judit az 1222-ben kiadott Aranybulláról beszélt.