Azt a választások után tartott nemzetközi tájékoztatójából tudjuk, hogy a zsinórban negyedik, összességében ötödik kormányzati ciklusa előtt álló Orbán Viktor nem fog kapkodni, s hosszú időbe telhet, mire összeállítja új kormányát. Mint ahogy azt is, hogy jelentős változások lehetnek a kormányzati struktúrában. Ez egyébként nem lenne példa nélküli, a korábbi választások után is rendre átszabta a kormány szerkezetét: egyes területeket megfosztott a minisztériumi képviselettől, másokat felemelt. Forrásaink ezt azzal magyarázták, hogy Orbán mindig a következő időszakra időzített cselekvési tervéhez, illetve a bel- és külpolitikai realitásokhoz igazítja a kormányzati struktúrát.

Ha a választási kampány, illetve az azt megelőző időszak legfontosabb témáiból indulunk ki, akkor nem alaptalan a feltételezés, hogy az előttünk álló négy évben a családügyek, az energetika, a katonai képességek növelése, a nemzetközi diplomácia és a vidék felemelése válik kulcsfontosságú területté a hatalom számára.

A HVG-nek egy, a kormányzati ügyekre rálátó forrás azt mondta, hogy Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági- és külügyminiszterre fontos megbízás vár a következő kormányban (nem függetlenül attól, hogy ő az egyik leglojálisabb minisztere Orbánnak), de a külügy irányítójának személyéről talán csak hetek múltán születik meg a döntés. Akkor, amikor világossá válik, hogy milyen irányultságú vezetőre van inkább szükség ezen a poszton: egy atlantistára, aki könnyebben szót ért a nyugati szövetségeseinkkel, vagy a keleti orientáció fenntartását ítéli fontosabbnak a kormányfő.

A teljes elemzést elolvashatja a szerdán megjelenő HVG-ben, illetve a hvg360-on.