Az orosz-ukrán háború kezdete óta érkeznek hírek arról, hogy helyi polgármesterek miként veszik ki a részüket a városaikban, falvaikban folyó harcokból. Elég csak a korábbi ökölvívó, Vitalij Klicskóra gondolni, aki 8 éve az ukrán főváros polgármestere, jelenleg pedig golyóálló mellényben vezeti körbe a sajtót a barikádokon. Láthatóan fontos ezeknek a helyi vezetőknek a szerepe a honvédelemben; több ukrán város polgármesterét az oroszok elrabolták, néhányuk már csak holtan került elő.

A magyar polgármestereknek is vannak honvédelmi igazgatási feladatai, a vonatkozó jogszabály szerint az ő feladatuk például megszervezni a honvédelemben közreműködő szervek tevékenységét vagy irányítani a hatáskörükbe utalt, a fegyveres összeütközések idején végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátását, és az azokra felkészülést. Arra voltunk kiváncsiak, hogy a polgármesterek – különösen a háború által a főváros után legérintettebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – mit gondolnak a honvédelemben betöltött szerepükről, hogyan készülnek erre az eshetőségre és hogyan élik meg a mostani helyzetet.

A polgármestereknek nem csak honvédelmi, hanem katasztrófavédelmi feladataik is vannak, mondta el lapunknak egy polgármester. Azokon a településeken, ahol ez indokolt – például árvízfenyegetettség miatt, ahogyan több szabolcsi településen is –, törvény szerint kötelező polgári védelmi szervezetet létrehozni, tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, részletes „veszélyelhárítási tervet” kell készíteniük.

A katasztrófavédelem listát vezet azokról az épületekről, amelyek szükség esetén alkalmasak lehetnek arra, hogy ideiglenes befogadóhelyként működjenek, meséli egy településvezető. Ezek általában művházak, iskolák vagy sportlétesítmények, ezekben szállásolták el a háború elől menekülő ukrajnaiakat a magyar hatóságok. Van, hogy egy adott településen nincs erre a célra alkalmas épület, ilyenkor a katasztrófavédelem egy kereskedelmi egységet – például egy hotelt – foglal le, azzal, hogy a felmerülő költségeket és bevételkiesést később megtéríti, mondja egy polgármester.

Az önkormányzatok is igényelhetnek extra támogatást az önkéntesen vállalt feladataikból adódó költségeik visszatérítésére, noha egy helyi polgármester elmondása szerint az ezzel kapcsolatos szabályozás elég zavaros. Nem világos például, hogy a magáningatlanban elszállásolt, de az önkormányzat által ellátott menekülők után jár-e támogatás. Más településvezetők ugyanakkor azt emelték ki, hogy az illetékes szervekkel – honvédség, katasztrófavédelem, rendőrség – jó az együttműködés, a menekülők elszállásolását, szállítását, ellátását a civil szervezetekkel karöltve eredményesen oldották meg.

Az első hetek óriási menekülthullámai után mostanra valamelyest normalizálódott a helyzet, mondja egy településvezető, többen vissza utaztak Kárpátaljára, de tud olyanokról is, akik ingáznak, mert otthon maradt idős szüleiket látogatják.

A polgármesterek feladata irányítani a polgári védelmi feladatok ellátását is. A honvédelemről szóló törvény szerint a fegyveres összeütközések időszakában ellátandó polgári védelmi feladatok többek között a riasztás, az óvóhelyek létesítése, fenntartása, működtetése, a lakosság mentése vagy a szükségellátás, de ide tartozik még a létfontosságú közművek működési feltételeinek gyors helyreállítása is. Nyírbátor polgármestere, Máté Antal úgy látja, hogy ezeknek a feladatoknak az ellátására a településvezetők egyáltalán nincsenek felkészülve. A vonatkozó jogszabályban le van írva, hogy mik lennének a feladataik – például a polgármester „irányítja a gazdaságfelkészítéssel és gazdaságmozgósítással kapcsolatos feladatokat” – , ugyanakkor mindez a gyakorlatban már korántsem olyan egyértelmű.

Azt egy másik település polgármestere is elismerte, hogy egy belföldi háborús helyzetre nincs átfogó cselekvési tervük, nem kaptak ilyesmit az illetékes szervektől. Máté Antal szerint sem a szakmai, sem az infrastrukturális hátterük nincs meg ahhoz, hogy háború esetén óvóhelyeket létesítsenek, vagy az áramszolgáltatást biztosítsák – a városban mindössze három generátor van és szerinte máshol sem lehet nagyon más a helyzet. Máté a koronavírus járványhoz hasonlította a honvédelemmel kapcsolatos problémákat: nincs egyeztetés az állam és az önkormányzatok között, mindent az utolsó pillanatban kapnak meg. Akkor is megoldottuk valahogy, mondja, de nem biztos, hogy ami elég volt akkor, az elég lenne egy ellenséges fegyveres támadás esetén is.