Január óta ötmilliárd forintból árasztották el az országot a Miniszterelnökség gyermekvédelminek nevezett népszavazáson való részvételre buzdító óriásplakátjai – írja a Napi.hu a Kantar Media számításaira hivatkozva. Az összegből társadalmi célú hirdetéseket is finanszíroztak, amelyek szintén a kormány narratíváját harsogták: ezeken egy kisgyerek beszélt arról anyukájának, hogy az iskolában dolgozat helyett a nemátalakításról tartottak nekik előadást.

A Kantar Media kalkulációja szerint a Miniszterelnökség a hagyományos médiafelületeken (nyomtatott sajtó, tévés és rádiós reklámok, közterületi plakátok) csak márciusban majdnem hárommilliárd forintot költött a kampányra.

A kampány ellenére a gyermekvédelminek nevezett népszavazás mind a négy kérdésében elhasalt, egyikben sem lett érvényes az eredmény.

A választásnak a népszavazás miatt is volt rekordmagas a költsége: húszmilliárd forintból szervezték meg, ez pedig több mint a duplája a 2018-as parlamenti választásra fordított 8,9 milliárd forintos összegnek. Lapunknak a választási kampány kezdete előtt az Nemzeti Választási Iroda azt írta: a drágulást az okozta, hogy jelentősen nőttek az informatikai és a nyomdai költségek és a népszavazás is jelentős költségekkel járt.

Indul a 20 milliárdos demokráciajáték: mi, és hogyan történik április 3-ig?

Rekordösszegű rendezési költség, 8,2 millió választó és több rendhagyó helyzet is jellemzi az április 3-ra, a kormány népszavazásával egyszerre kiírt parlamenti választást. Mire kell figyelni választóként itthon és külföldön, hogyan áll össze a jelöltek és a pártok listája, van-e már kampány, hogyan zajlik a választás, és miként jön ki az eredmény - választ adunk a legfontosabb kérdésekre.