Beszállt a Horvát Állami Levéltár is abba az adok-kapokba, ami Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja után kezdődött. Ebben a miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarországnak is lennének tengerei, „ha nem vették volna el őket”.

A horvát levéltár a Telex beszámolója szerint a Facebookon azt írta, Magyarországnak „senki nem vehette el a tengerét, mert nem is volt neki. Még ama történelmi „villanás” idején sem tartozott Magyarországhoz Rijeka (amivel Orbán nyilvánvalóan nincs tisztában), hanem a rijekai provizórium irányítása alatt állt. Mivel Rijeka kérdése a horvát-magyar kiegyezés után sem rendeződött (lásd az ún. Rijekai csatolmányt), a horvát parlament 1870. július 20-án elfogadta ezt az állapotot (ez volt az ún. ideiglenes állapot, vagy „provizórium”) azzal a feltétellel, hogy ez ideiglenes legyen, és ezt 1870. július 28-29-én az uralkodó meg is erősítette. E döntés értelmében a város és a rijeki járás egyaránt az ún. „Rijeka és horvát magyar tengermellék” kormányzója vezetése alatt állt, amelye minden esetben az elnök javaslata alapján a király nevezett ki.”

A levéltár posztjában azt tanácsolta Orbánnak, hogy nézzen utána az eseményeknek náluk, hiszen dokumentumaik egyértelműen bizonyítják, „hogy a horvát partszakasz egyetlen millimétere sem volt soha magyar fennhatóság alatt”.

Orbán pénteki Kossuth rádiós interjújában azt mondta az olajembargó és az olajszállítással kapcsolatban, hogy „vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket”. A miniszterelnök kijelentése után Zágrábban bekérették a magyar nagykövetet.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítésért felelős államtitkára a Facebookon erre azt írta, hogy a horvát külügy valamit félreértett, hiszen a miniszterelnök egy történelmi tényt említett.

Ahogy arról viszont lapunk beszámolt, mind Orbán, mind Menczer butaságot beszélt, hiszen Magyarországnak nem volt soha tengerpartja. Horvátország nem volt része Magyarországnak „csupán” a Magyar Szent Korona egyik országa volt. Horvátországgal perszonálunióban volt Magyarország, az 1868-as horvát kiegyezéstől 1918-ig pedig a Magyar Királyság autonóm társországa volt, ez pedig ugyan államközösséget jelentett, de nem közös államot.

Ha Fiumére, vagyis mai nevén Rijekára gondolt volna Orbán, abban is hiba van: a város Magyarország Szent Koronájához csatolt külön test volt a 18. századtól.