"Terrorista Nelson Mandela – nemzetmentő Horthy" – ilyen és ehhez hasonló ellentétpárokat felállítva indokolta a Mi Hazánk kedden a parlamentben, hogy miért állítanak szobrot Horthy Miklós kormányzónak, ráadásul pont augusztus harmincadikán. Augusztus harmincadika azért jelentős dátum nemzeti radikális körökben, mert 1940-ben ezen a napon volt a második bécsi döntés, amivel Magyarországhoz csatolták az országról a trianoni békediktátummal leválasztott Erdélyt. (Az első bécsi döntés 1938-ban ugyanezt Felvidékkel tette meg.)

Van azonban olyan történész, aki szerint a revíziós politika megágyazott a zsidótörvényeknek is: Randolph L. Braham például azt írja, hogy a zsidótörvényekkel gyakorlatilag az ország vezetői köszönetet mondtak a Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszacsatolásáért a náci Németországnak.

A Mi Hazánk alelnöke, Novák Előd a másik alelnök, Duró Dóra szobájában tartott avatást megelőző sajtótájékoztatón Horthy „lenyűgöző gazdasági teljesítményét” és a korszak „kulturális pezsgését” méltatta. A Mi Hazánk szerintük Horthyt lehet ugyan kritizálni, azonban eredményeit elvitatni lehetetlen.

Reviczky Zsolt

A Mi Hazánk az avatáson csapott egyet-egyet politikai riválisai felé: a DK szerintük – ha választást tudna nyerni – azonnal szivárványzászlót tűzne a parlamentre, a Fidesz pedig Toroczkai László pártelnök szerint úgy nevezi magát nemzeti pártnak, hogy közben a Horthy-kérdést és a Trianon-kérdést „nem rendezte”.

Toroczkai beszédében egyébként párhuzamot húzott a két világháború közötti időszak és a 2020-as évek között, mivel szerinte hasonló jelenleg a világ helyzete, mint akkor volt: mint mondta, akkor spanyolnátha tombolt, most a koronavírus, akkor is háború volt, most is háború van.

A Mi Hazánk elnöke szerint az utóbbi száz évben három nagy korszakot lehet egymástól elkülöníteni: a Horthy-korszakot, a Kádár-korszakot és hamarosan az Orbán-korszakot is. Az Orbán-korszak pedig az ő értékelése szerint demográfiai és gazdasági mutatókban messze elmarad a Horthy-korszaktól. Szerinte a Mi Hazánk a nemzet felkészítésébe kezdett bele a szobor felállításával, ugyanis Toroczkai abban hisz, hogy az ország előtt nehéz időszak áll, ezen időszak előtt pedig a nemzet lelki megerősödésére van szükség, hiszen a cél az, hogy a demográfiai és gazdasági mutatókban „legalább megközelítsük” a Horthy-korszakot.

Reviczky Zsolt

A Mi Hazánk a szobor felállítása mellett kedden egy határozati javaslatot is benyújtott, amivel a „hazatérés napjának” állítanának emléket. A javaslat augusztus harmincadikát, a második bécsi döntés évfordulóját tenné emléknappá.

A sajtótájékoztatót eredetileg a Parlament kék társalgójában tartották volna meg, de azt a házelnök megtiltotta, így az a Parlament sajtótermében kapott helyet. Kövér László hivatala magát a szoboravatást nem tiltotta meg, azt közölték arról, hogy az alelnök döntése, hogy hogyan rendezi be az irodáját.