„Több mint 30 ezer oldalnyi dokumentum, több mint 14 GB bizonyíték” – a momentumos Havasi Gábor elmondása szerint ennyi anyagot fésült át a főváros vizsgálóbizottsága az M3-as metrókocsik beszerzésének ügyében. Havasi a Facebookon közzétett posztjában azt írja, „az egyértelműen látszik, hogy Orbán Viktor és korábbi budapesti helytartója, Tarlós István számára a budapestiek érdekei mindvégig másodlagosak voltak, miközben az orosz lobbi kénye-kedve szerint alakította a beszerzés részleteit”.

Felhívtuk Havasit, hogy rákérdezzünk a vizsgálóbizottság következtetéseire, de azt mondta, hogy a bizottság jelentése egyelőre nincs kész – így nem is jelent még meg az erre célra fenntartott, hivatalos felületen –, „e percben is dolgozunk a véglegesítésén". Azt is elmondta, hogy a kész jelentést szeretnék minél hamarabb közzétenni, valamint a legközelebbi, szeptemberi Fővárosi Közgyűlésre már előterjesztés formájában be is vinni a vizsgálat eredményeit.

A bizottságot a főváros 2020-ban hozta létre azzal a céllal, hogy a korábbi városvezetések kínos, korrupciógyanús ügyeket felderítse. A bizottságot Havasi Gábor fővárosi politikus vezeti, az olyan ellenzéki tagok, mint Baranyi Krisztina, vagy Horváth Csaba mellett akad fideszes is benne: Tarlós István korábbi pénzügyi főpolgármester-helyettese, Bagdy Gábor.

A testület több olyan botrányt is vizsgál, ami alaposan ráégett a korábbi városvezetésekre:

• ilyen a 2018-as fővárosi patkánymentesítési szerződés,
• a Bálna rendezvényközpont tendereztetési eljárása,
• a 2005-ös Rácfürdő-projekt (ez 2011-re ugyan elkészült, azonban a főváros és a beuházó vitája miatt sokáig nem nyitott ki),
• az M3-as metró botrányán kívül pedig terítékre került több BKV-s ügy is, köztük a közlekedési társaság 2010 előtti eladósodása, a Combino villamosok beszerzése, valamint az elektronikus jegyrendszer körüli anomáliák.

Elevenítsük fel azonban röviden, mi is volt a gond az M3-as metró „felújításával”!

A BKV 2015-ben szerződött le az orosz Metrowagonmash-al arra, hogy az orosz cég a 3-as metróvonalon járó 222 szovjet gyártású metrókocsit felújítja, valamint modernizálja az alagútrendszert és az állomásokat is. Azért nem új kocsikat vettek, hanem az ősrégi szovjet metrók oroszországi felújítására szerződtek, mert az új szerelvényeket a kormány drágállotta és nem is volt hajlandó kifizetni.

A beruházás hivatalosan így 220 millió eurójába (akkori árfolyamon számolva 69 milliárd forintjába) került volna a fővárosnak, ha nem kényszerül euróalapú devizahitel felvételére. A hitelt a kormány hatvanmilliárd forintig engedélyezte, a maradék 9 milliárdot a fővárosnak kellett kiszorítania a büdzséből. A hatvanmilliárdos hitelt 15 éves futamidőre vették fel, kamatokkal együtt végül 84 milliárdra rúg majd. Ahhoz viszont, hogy ne a problémás orosz szerelvények közlekedjenek a kék metró vonalán, nagyjából 90 milliárd forintból megoldható lett volna a főváros akkori becslése szerint.

Ráadásul az is kiderült, hogy a Metrowagonmash – bár csak a szerelvények felújítására volt szerződése – valójában az általa gyártott új metrókocsikat hozott Budapestre, vagyis lényegében felújítottnak mondott, oroszok által újonnan gyártott szerelvényekért adtunk pénzt, amik ráadásul egyből elkezdtek rohadni. A régi, Magyarországon használt szerelvényeket pedig egy Moszkva melletti erdőben fotózták le, ez bizonyítja, hogy nem azokat újítják fel.

Tarlós István pedig mindennek ellenére „újságcikkek és találgatások alapján” nem volt hajlandó vizsgálatot indítani. Sőt: az Origónak azt mondta, „játékból tételezzük fel, hogy valóban újak ezek a kocsik. Most akkor a város mikor jár jobban: ha a pénzéért felújítottakat kap, vagy ha teljesen újakat?”.