Tizenhét gyermeknek és kilenc asszonynak adtak menedéket a két faluban, Tiszakürt és Tiszapüspöki is vállalta a menekülő családok elszállásolását. Ugyan még egyik településen sem tudják, hogy mennyivel fog megemelkedni a rezsijük rövidesen, de Tiszakürtön attól tartanak, hogy a tervezett takarékossági átalakítások után már nem tudnak helyet biztosítani a háború elől menekülő családoknak. Itt a családsegítő központban helyezték el őket a nyáron, most a rezsi miatti spórolási tervek szerint ezt az épületet bezárnák a fűtési szezonra. A szoljon.hu munkatársa kereste meg a településeket azzal, hogy milyen eszköztáruk van a takarékoskodásra, ami elkerülhetetlen lesz az energiaárak elszabadulása miatt.

A két kistelepülés polgármestere, sok más önkormányzathoz hasonlóan összehúzza magát. Tiszakürtön a művelődési ház és a könyvtár nyitvatartását módosítják, és a családsegítő épületének bezárását is tervezik. Éppen ennek kapcsán vetődött fel, hogy a központ munkatársai elférnek a polgármesteri hivatalban, de a korábban a kormányhivatalon keresztül a menekültek elszállásolására is felajánlott helyiségek fűtése már nem jön ki az állam biztosította pénzből.

Tiszapüspökiben egy oktatóközpontban tudták elhelyezni a nyáron odakerült menekülteket, itt még csak nem is a költségek miatt lehetetlenül el a hideg beálltával a családok ellátása, hanem egészen egyszerűen az épületben nincs fűtés, mivel korábban nyári diákszállásként működött. Értelemszerűen Tiszapüspökiben a diákszállást működtetők nem is kötöttek hosszabb időre szerződést az ellátásról, október 16-án lejár a megállapodásuk. Bander József, a falu polgármestere mindezt jelezte is az operatív törzsnek, és abban bízik, hogy majd találnak megoldást a családok elhelyezésére a járáson belül.

Egy márciusi rendeletben szabályozta a kormány az érkező menekültek ellátást, amely szerint a befogadók egy fő ellátására 4000 forint támogatást kapnak. Amennyiben 20 főnél nagyobb létszámban fogadnak be családokat, akkor egyedi támogatás is igényelhető. Ebből a pénzből a két említett település ki tudta gazdálkodni a menekültek ellátását, de a fűtés már bőven meghaladhatja ezt a költség keretet.

Az orosz invázió elindulása után röviddel a kormány felmérte a kormányhivatalok segítségével, hogy melyik település, hány főt tud elhelyezni, ezek átmeneti jelleggel működnek, működtetésükre a kormányhivatalokon belül működő védelmi bizottságok kötöttek megállapodást. A menekültek ellátásáért a Magyar Vöröskereszttel több település is szerződést kötött, elsősorban az egészségügyi és szociális gondozásra, ebben a körben a fővárossal együtt nyolc vidéki település üzemeltet nagyobb létszámú befogadókat.

Képünk illusztráció