Most először fordult elő az, hogy a parlamenti többség megszavazott egy törvényt, majd azzal a lendülettel az Alkotmánybíróságtól kérték, hogy vizsgálja felül az új jogszabályt. Október 3-án szavaztak arról, hogy ha kiemelt korrupciós bűncselekmények gyanúja merül fel, az ügyészség pedig elutasítja a vádemelést, akkor „a köz érdekében fellépni kívánó személyek” saját maguk léphetnek fel vádlóként.

Ez a kitétel az Európai Bizottság kérésére került be a szövegbe, azonban kérdéses volt, nem ütközik-e az Alaptörvénnyel, az ugyanis kimondja, hogy az ügyészség „mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”. Az Alkotmánybíróság azonban most úgy döntött, maradhat a törvény megszavazott szövege.

Az Ab emlékeztetett arra a korábbi határozatára, amely a bűncselekmények sértettjei által képviselhető pótmagánváddal kapcsolatban kimondta: a törvényhozónak joga volt azt bevezetni. Az ügyészségi vádmonopólium ugyanis azt jelenti, hogy „más közhatalmi szervezet a vádló közhatalmi pozíciójába nem kerülhet”. A most vizsgált törvény által meghatározott eljárás viszont nem helyettesíti az ügyészség fellépését a közvád foganatosítása során, azt csak kiegészíti, illetve szükség esetén kiterjeszti. Nem irányul az ügyészség Alaptörvényből fakadó jogosítványainak elvonására, hiszen „a közhatalommal nem rendelkező természetes és jogi személyek” esetében „fogalmilag nem lehet szó a vádlói közhatalom megkettőzéséről”.

Az Ab egyhangúlag döntött, de volt három párhuzamos indoklás. Ezek egyikében Czine Ágnes alkotmánybíró ezt írta, „kiemelt közérdekből fakad” az új eljárási lehetőség, „amely a közhatalom gyakorlásának, illetve a közpénzek elköltésének társadalmi kontrollját szélesíti, annak érdekében, hogy fokozza az esetleges visszásságok hatékony felderítését és szükséges esetben szankcionálását”.

A hvg.hu forrásai szerint a kormány már előzetesen megegyezett az Európai Bizottsággal arról is, hogy alkotmánybírósági felülvizsgálatot kér. Volt olyan ellenzéki kétely, hogy az egész célja az volt, a testület utasítsa el a javaslatot, majd ahogy a DK-s Sebián-Petrovszki László a parlamentben fogalmazott, „Orbán Viktor sajnálkozva tárja szét a karját az Európai Bizottság előtt, mert ő bizony mindent megtett. Elfogadta az Európai Bizottság által kért törvényjavaslatot, de sajnos az a fránya független Alkotmánybíróság meg az a gránitszilárdságú Alaptörvény, amelyet köztudottan nem lehet módosítani sem, megköti az ő kezét.” Az Alkotmánybíróság október 25-én kelt, de november 3-án délelőtt nyilvánosságra hozott döntése alapján az ellenzéki képviselőnek nem lett igaza.

A törvény most Novák Katalin köztársasági elnök elé kerül.