A magyar egészségügyben mindeddig elmaradt a rendszerváltás – ezzel indokolta Takács Péter egészségügyi államtitkár az egészségügyi törvény alapvető átalakítását, amit decemberben fogadott el az Országgyűlés kormánypárti többsége. Az InfoRádió Aréna című műsorában a politikus az időzítésről azt mondta: a koronavírus-járvány volt a változások katalizátora, annak során ugyanis megmutatkozott az ellátórendszer valamennyi erőssége és gyengesége. Most az akkor megkezdett folyamatokat viszik tovább.

Takács szerint „a fejnehéz egészségügyet lakosságbarátra kell átalakítani”, a fő cél pedig az, hogy „a magyar egészségügy ne betegségüggyel foglalkozzon”. Be kell hozni a prevenciós szemléletet, amihez komoly szemléletformálásra van szükség – ezen az oktatási államtitkársággal dolgoznak együtt.

Az orvosi ügyelet megváltozó rendszeréről azt mondta Takács: a Hajdú-Biharban másfél évig alkalmazott modell tesztelése során kiderült, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia, elég 16-22 óra között olyan esetekre, amelyekhez mentőt nem kell hívni, de nem szerencsés, ha a másnapi rendelést megvárják velük. „Este tíztől reggel nyolcig az esetek 95 százaléka mentési feladat, akkor tényleg az megy orvoshoz, akinek komoly baja van” – magyarázta.

A jövőben megyénként lesz központi triázs, amelynek diszpécsere – akit egy négyjegyű szám tárcsázásával lehet majd elérni – kikérdezési protokoll alapján a megfelelő helyre irányítja a betegeket.

Takács állítása szerint végigjárták az összes megyét, megnézték, hogyan lehet optimális az ellátás és hogy mit szólnak az átalakításhoz a helyiek. Az új rendszer márciusban Győr-Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár-Beregben debütál, aztán fokozatosan vezetik be. Pest megye marad az év végére, jövőre pedig Budapest. A háziorvosok bevonásával sem lesz gond az államtitkár szerint. Nekik havonta legfeljebb két délutáni ügyeletet kell majd vállalniuk.

A szakdolgozókról szólva azt mondta Takács: a most bejelentett, 14 hónapon belül végrehajtott béremeléssel a fizetésük az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz. A kormány a jövőben összeköti a szakdolgozói és az orvosbéreket, így a jövőben csak egyszerre lehet emelni azokat. Ez reményei szerint megállítja az elvándorlást a szakdolgozók körében.

A kórházak szerepének átalakításáról szólva úgy fogalmazott az államtitkár: „Kórházat nem zárunk be, és nem lesz belőlük elfekvő sem.” Azt mondta, át kell gondolni, hogy milyen szolgáltatásokat kell a lakosság közelében tartani: a kisebb esetek maradnak helyben, a nagyobb szaktudást igénylő ellátásokat viszont érdemes a nagyobb kórházakba összpontosítani.

Arról is beszélt, hogy a koronavírus elleni védőoltások időpontfoglaló rendszerét ki fogják terjeszteni az összes szakterületre.

A háziorvosi rendszer is szóba került. Ennek átalakításáról azt mondta, hogy visszaadni tervezik a háziorvosoknak a korábban anyagi okokból korlátozott kompetenciákat. Ennek felülvizsgálatán a Magyar Orvosi Kamara javaslatai alapján dolgoznak. A háziorvosok terheiek csökkentése érdekében a szakdolgozói kompetenciákat is növelni fogják.

A kormány a közlése szerint

új típusú finanszírozási rendszert fogadott el, és már csak az a kérdés, hogy mikor fogják élesíteni.

Bázisfinanszírozási és teljesítményalapú része is lesz, az intézmények állandó költségeit pedig – például az energiaellátást és a takarítást – központilag rendeznék, egyébként pedig direkt esetfinanszírozást vezetnek be. „Meg kell dolgozni a finanszírozásért, de akkor oda is kell adni a pénzt” – mondta az államtitkár, hozzátéve: kijelölnek majd nyolc-tíz mintakórházat, ahol szakmafőcsoportonként megnézik a finanszírozandó költségeket, és ezt folyamatosan karbantartják majd.