Múlt hétvégén meggyilkoltak egy 75 éves nőt Budán. Az ügyet hamar „Bimbó úti anyagyilkosság”-ként kezdte el emlegetni a nyilvánosság, miután a rendőrség közölte, hogy az elhunyt nevelt lánya, a 32 éves P. Gabriella lehetett a tettes. A gyanút később beismerő vallomás is alátámasztotta, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pedig kedden megosztott egy, a gyilkosság helyszínének közelében rögzített videót, amelyen P. Gabriella volt látható és hallható, amint arról beszélt, hogy

mérges lett az anyjára, ezért megölte, a gyilkosság idején ott volt a Bimbó úti lakásban a saját, kétéves kislánya is, de egy másik szobában, így nem látta a történteket.

Rendőrségi autók Budapest II. kerületében a Bimbó úton, a gyilkosság helyszínén, 2023. május 1-jén.

MTI / Mihádák Zoltán

Bár a videón a nő arcát kikockázták, látszott a testalkata, a ruházata és a mozgása is, sőt a hangja sem tűnt elváltoztatottnak, ez alapján többen felvetették, hogy P. Gabriella felismerhető lehet – erre a problémára hívta fel a figyelmet a Diétás Magyar Múzsa Facebook-posztja is.

Eltűnt a videó, a BRFK pedig hallgat róla

Az esettel kapcsolatban megkérdeztük a BRFK sajtóosztályától, hogy megváltoztatták-e a videóban hallható gyanúsított hangját; hogy a rendőrség álláspontja szerint sikerült-e felismerhetetlenné tenni a nyilvánosságra hozott anyagban a gyanúsítottat; illetve hogy hogyan szolgálta a még folyamatban lévő ügyet ennek a videónak a megosztása.

A BRFK ugyan reagált a hvg.hu megkeresésére, de a konkrét kérdéseink közül egyet sem válaszoltak meg, csupán azt közölték, hogy „a Budapesti Rendőr-főkapitányság a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, az emberek közbiztonságérzetét jelentősen befolyásoló bűncselekmények felderítéséről tájékoztatja a közvéleményt. A nyilvánosság tájékoztatásának része lehet a kép és hangfelvételek közzététele is a megfelelően anonimizált formában – helyszíni kihallgatásról is többször közöltünk már videófelvételt.”

A Bimbó utcai gyilkossággal gyanúsított nő kihallgatásáról készült - néhány óra alatt csaknem 19 ezer alkalommal lejátszott - videó ennek ellenére később mindenféle magyarázat nélkül eltűnt a BRFK Facebook-oldaláról. Ezután arról is hiába érdeklődtünk a rendőrségnél, hogy mi volt a videó eltűnésének az oka, de egyáltalán nem biztos, hogy a BRFK távolította el, letilthatta akár a közösségi platform automatikus moderációja is, felhasználói bejelentések alapján.

Csak néhány óráig volt elérhető a videó a BRFK Facebook-oldalán, de így is több mint 18 ezer alkalommal játszották le.

Képernyőkép

Mindenesetre az, hogy a beismerő vallomás tényével két külön bejegyzésben (egy videós és egy fényképes posztban) is elbüszkélkedő BRFK a videó eltűnéséről nem akar kommunikálni, akár arra is utalhat, hogy ezúttal mégsem sikerült „megfelelően anonimizált formában” tájékoztatni a nyilvánosságot az esetről.

Ha valóban beazonosítható volt az anyagyilkossággal gyanúsított nő hangja a felvételen, az az áldozatot (a meggyilkolt nőt) is felismerhetővé tette, ami a személyes adat téves vagy jogellenes kezelésének a „minősített esetének” számítana, ugyanis, ha valaki meghal, akkor a személyiségi jogai kegyeleti jogban élnek tovább

– nyilatkozta az esettel kapcsolatban Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a hvg.hu megkeresésére. A szakértőt arról is megkérdeztük, hogy a konkrét esettől elvonatkoztatva, általában mit érdemes tudni a gyanúsítottak személyiségi jogairól.

Mi számít személyes adatnak egy gyanúsított esetében?

Azt, hogy egy bűncselekmény gyanúsítottjáról milyen információt lehet nyilvánosságra hozni, nem csak a büntető eljárási törvény szabályozza. Mivel ez elsősorban adatvédelmi kérdés, így a GDPR-nak, illetve Magyarországon a személyes adatokról szóló törvénynek is a hatálya alá tartozik.

A jogszabályok szerint a bűncselekmények elkövetésére vonatkozó adatok különleges adatnak minősülnek. Az ilyen típusú adatokat pedig csak speciális feltételek mellett (például írásbeli hozzájárulás alapján) lehet nyilvánosságra hozni – magyarázza a Helsinki ügyvédje.

Azt, hogy mi számít ebben a kontextusban valaki személyes adatának (tehát olyan információnak, amit a rendőrség nem adhat ki), nagyon tágan értelmezi a jogi gyakorlat:

• a teljes név mindig személyes adat, akkor is, ha például Tóth Balázsból számszerűleg sok van,
• de bármilyen olyan információ személyes adatnak minősül ebben a kontextusban, ami alapján valaki be tudja azonosítani a gyanúsított személyét.

Nagyon fontos, hogy ez a „valaki” Tóth szerint bárki lehet. Hang alapján nyilván inkább rokonok, kollégák, szomszédok, közeli ismerősök képesek felismerni egy embert, de az, hogy ismeretlenek vagy távolabbi ismerősök ennyiből nem tudják beazonosítani a gyanúsítottat, még nem jelenti azt, hogy a személyes adatait jogszerűen kezelték. Sőt, az is előfordulhat, hogy ruházat, testalkat vagy egyéb jellegzetes ismertetőjegy alapján akkor is felismerhető marad egy adott személy egy videófelvételen, ha az arcát kitakarják és megváltoztatják a hangját.

Bűnügyi helyszínelő Budapest II. kerületében a Bimbó úton, 2023. május 1-jén.

MTI / Mihádák Zoltán

Miért szükséges a gyanúsítottak anonimitása?

Ezt indokolja egyfelől a nyomozási érdek is: könnyű belátni, hogy egy folyamatban lévő eljárás sikeressége múlhat azon, ha túl korán nyilvánosságra kerül, kiről mit tud a hatóság. Másfelől nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a gyanúsított a törvény szemében még ártatlan. Azért is védeni kell a személyiségi jogait, mert a nyomozás sosem tévedhetetlen.

Mindaddig, amíg az ügyészség nem bizonyosodik meg arról, hogy azok a bizonyítékok, amiket a rendőrség összegyűjtött a nyomozás során, elégségesek a vádemeléshez, addig azt kell feltételezni, hogy nem azok. Tóth úgy fogalmaz,

egy feltételezett elkövető nevét azért is csak akkor lehet leírni, ha már megtörtént a vádemelés, mert kell, hogy a rendőrség munkájának legyen külső kontrollja.

A gyanúsítottak jogait egyébként Európa összes országán túl Amerikában és Kelet-Ázsiában is hasonlóan védik a jogszabályok. „Az a jogfejlődésnek egy nagyon minimális sztenderdje, hogy amíg csak gyanúról van szó, addig zárt a büntetőeljárás, így nem lehet nyilvános a gyanúsított neve” – magyarázza a Helsinki ügyvédje.

A szakértő szerint a magyar rendőrség hivatalos kommunikációjában nem szokott gond lenni a személyiségi jogok védelmével, nem is érkezett még ilyesmire panasz a Magyar Helsinki Bizottsághoz.

Tóth védőügyvédként ugyanakkor gyakran tapasztalja azt, hogy ha egy adott büntetőeljárásnak több gyanúsítottja/vádlottja van, akkor mivel ugyanazokat az iratokat kapják meg, minden érintett megismeri a többiek személyes adatait is. Ebben a gyakorlatban az adatkezelés jogsértő Tóth szerint, aki ehhez azt is hozzáteszi: bizonyos ügyekben az is előfordul, hogy jogellenesen kerülnek ki valamilyen hatóságtól eljárási iratok.

Mi történik, ha egy erőszakos bűncselekmény gyanúsítottjának valahogy mégis nyilvánosságra kerül a neve?

Kifejezetten veszélyes lehet, és rosszabb esetben akár egy ártatlan ember körül is lincshangulatot okozhat, ha gyanúsítottként nyilvánosságra kerül a neve. Ezt a közelmúltban az „antifasiszta támadó”-ként eleve nagyon gyenge bizonyítékok alapján letartóztatott D. Krisztina esete is megmutatta.

Antropológus véleményén múlhat a viperás támadással gyanúsított D. Krisztina sorsa

Meglehetősen gyenge bizonyítékok alapján gyanúsította meg a rendőrség a Szikra Mozgalom egyik női aktivistáját azzal, hogy részt vett azokban a viperás támadásokban, amelyeknek rajta kívül csak külföldi gyanúsítottjai vannak. Ezzel magyarázható az is, hogy míg feltételezett társait nem, őt az ügyészség döntése értelmében szabadon engedték.

A Szikra Mozgalom tagját egy Facebook-lájk, egy tucatkabát és egy sál színe alapján gyanúsították meg azzal, hogy részt vett a február közepi brutális támadásban, amikor a kitörés napi megemlékezések után egy, feltehetően szélsőbalos csapat viperával és gázsprayvel támadt rá egy katonaruhát viselő férfira.

A szélsőjobboldali portálok és a kormányközeli média a letartóztatása után nyilvánosan „beazonosította” D. Krisztinát. „Viperás támadónak” nevezték, és közzétették a személyes adatait és több róla készült fotót is, valamint lejárató kampányt indítottak ellene.

Az ügyészség utólag beismerte, hogy nem volt elég bizonyíték a nő letartóztatásra, de csak két héttel a letartóztatás után helyezték szabadlábra. Mára már az eljárás is megszűnt ellene.