A háborúról kérdezték először Orbán Viktort, arról, hogy mi lenne az egyértelmű győzelem Ukrajna számára. Szerinte ennek a háborúnak aligha lesz nyertese, vesztesei viszont annál többen. Egyrészt Oroszország beleütközik egy falba azzal, hogy a NATO fegyverrel és pénzzel látja el az ukránokat, és nagyon nehéz lesz emiatt legyőzni őket. A másik oldalon ott áll a nagy Oroszország, a 140 millió ember, a hagyományos és az atomfegyverek. Nincs olyan élénk fantáziája, hogy el tudja képzelni, hogy egy atomhatalmat le lehet győzni – mondta. Az oroszok – vélekedett – nem fogják tétlenül nézni, hogy megölik az elnöküket, nem fognak belenyugodni a vereségbe. Aki ezt hiszi, nem nőtt ki a gyerekkorból, ilyen a mesében nincs.

Ez egy olyan háború lesz, aminek csak vesztesei lesznek, halottak százezerszám, Ukrajna nagy részét a földdel teszik egyenlővé. Aki győzelemről beszél, az nem ismeri az európai történelmet és a katonai alapvetéseket – jelentette ki.

Szerinte Amerika háborús kampányt folytat Magyarországon a plakátkampányával, megpróbál belepréselni minket a háborúba, de ez nem fog sikerülni.

Most mindenki arra vár, hogy erősödni fog a konfliktus, nehéz hetek elé nézünk – vélekedett, majd arról beszélt, hogy jelentős üzleti érdekek kapcsolódnak a háborúhoz. Soros Györgyöt is említette, aki szerinte régóta várta az alkalmat, hogy betehesse a lábát Ukrajnába, illetve, hogy hozzá tudjon férni az orosz természeti erőforrásaihoz.

A pápalátogatás is szóba került, amiről Orbán azt mondta, nem emlékszik a politikai karrierjében ilyen jókedvű három napra: „idejött a pápa, és csupa jó dolgok történtek”. Szerinte az egyházfő megfékezte az egymással viaskodó politikai erőket, nem kell hívőnek lenni ahhoz, hogy erre az időre az ország „más állapotba került”.

Úgy érzi, hogy a Vatikán elszánta magát, mozgósítani fogja a befolyását, hogy megpróbáljon gátat vetni az ukrajnai vérontásnak, és ebben számít Magyarországra is, minden más olyan országgal együtt, amelyek szintén békét akarnak, s ezt a hozzáállást a nemzetközi színtéren is hajlandóak képviselni. Orbán szerint Európában sokan akarnak békét, de Amerika oldaláról egy nagyon erős diplomáciai offenzíva zajlik, és a liberális mainstream média is az ő háborúpárti álláspontjukat hangoztatja. Hiszek abban, hogy ha az ukrán ellentámadáson túl leszünk, világossá válik, hogy milyen katonai lehetőségek maradnak nyitva. Ha ez megtörténik, látjuk a tényleges erőviszonyokat, s a letisztultabb helyzetben nagyobb szerepe lehet a békepárti hangoknak is – magyarázta.

Nekünk egy jól menő és sikeres Ukrajna lenne az érdekünk, a háború sújtotta szomszéd Magyarország vonzerejét is lecsökkenti – vélekedett. Ukrajnában magyarok is élnek, ők is elesnek a háborúban, Ukrajna szenvedése az ott élő magyarok szenvedése is. E két szempontból is fontos a béke Magyarország számára.

Az ukrán gabonaimportról szóló megállapodásról is kérdezték Orbánt. Szerinte a megállapodás előtti helyzet azt jelentette, hogy Magyarországot sokadszorra is átverte az Európai Bizottság azzal, hogy az Afrikába szánt terményeket végül Európában adták el a spekulánsok. Az EB szerinte semmit nem tett ez ellen, s ha a lengyelek nem figyelmeztetnek, még mindig a gazdák tönkretétele folyna Közép-Európában. Elértük viszont a céljainkat. Százmillió eurót is ígért Brüsszel, de Orbán nem hiszi, hogy ezt oda fogják adni. Az ügy tanulsága, hogy csak magunkra számíthatunk, ki kell állnunk magunkért.

A miniszterelnök szerint önálló tudományággá vált a háború következményének kezelése, és arról is beszélt, hogy Ukrajna EU-s csatlakozását át kell gondolni. „Értem, hogy segíteni akarunk Ukrajnának, de az nem segítség, ha közben tönkretesszük saját magunkat” – mondta ezt, visszautalva a gabonaimport esetére.

A rezsicsökkentés került azután terítékre, az, hogy a háború miatt rendkívül megemelkedtek az energiaárak. Folyamatosan vizsgálják, hogy képesek-e megtartani a rezsicsökkentett árakat, és jelenleg képesek erre – magyarázta, de arról nem vett tudomást, ami a kérdésben is elhangzott: hogy a gáz piaci ára jelentősen lecsökkent. Azután a vármegyebérlet bevezetését méltatta. Szerinte háborús költségvetést kell futtatni jövőre is, de igyekeznek tovább segíteni a magyar családokat.

Később mégis beszélt kicsit a tőzsdei árakról, arról, hogy az MVM által az oroszoktól behozott energiaárakat 2 hónappal csúsztatva követik a hazaiak, de arra nem adott választ, hogy nálunk miért nem látszik az árcsökkenés. Azt elismerte, hogy most az árak jobban néznek ki, mint korábban, de tartani lehet attól, hogy ahogy közeledünk majd a fűtési szezonhoz és megkezdődik a tárolók feltöltése, nem lesz elég gáz. Magyarországon azért ezt is megoldjuk majd szerinte.

A CPAC is téma volt a beszélgetésben. Említette, hogy kilenc tagállam javaslata alapján egységesítenék az uniós külpolitikát, ami szerinte oda vezetne, hogy megpróbálják a nemzetek önállóságát, szuverenitását korlátozni, ezzel gyakorlatilag megszűnne a magyar külpolitika, nem kell majd hozzá egyhangúság. Orbán viszont a nemzetek Európájában hisz, ezt azonban a globalista és globális gazdasági erők igyekeznek felszámolni. Szerinte észnél kell lenni, ha nem akarjuk, hogy letapossanak minket. Ezért voltak itt a konzervatív barátaink. Azok találkoztak Pesten, akiket összeköt ez a gondolat, és készek arra is, hogy megvívják a politikai küzdelmet a globális elittel és a spekulánsokkal.

Nagy Iván László: Várj, Viktor, elhagytad az alufóliasisakodat!

Őrült konteók, vírusszerű ellenségek, Európa visszafoglalása - aki lemaradt tavaly Tusványosról, a CPAC-en bepótolhatta Orbán Viktor fasiszta zöngéjű szólamait. A magyar miniszterelnök összegyűjtötte az összes megbukott szélsőjobboldalit, mert csak ők maradtak, akik hisznek neki a világpolitikában, és tollba mondta a diktatúra receptjét. Ember nem volt még ennyire egyedül egy teli teremben.