Soha ennyi elítélt nem szabadult elnöki kegyelemmel a rendszerváltás óta, mint most tavasszal, miután április 27-én egyszerre 22 személy kegyelmi kérvényét írta alá Novák Katalin köztársasági elnök. Ezzel erősen megdobta a számokat, hiszen addig, március végéig összesen 3 kérelmet hagyott jóvá, vagyis havi egyet, majd egyetlen nap további 22-t. Ez utóbbival új rekordot állított be, holott már tavaly is megdöntött kettőt. Az egy éve hivatalban lévő államfő így már három rekordot tart:

• Novák Katalin tavaly az elé került végrehajtási kegyelmi kérvények – ez a jogerősen elítéltekre vonatkozik – 5,67 százalékát hagyta jóvá, ilyen magas arányra pedig 25 éve nem volt példa, utoljára 1997-ben volt hasonlóan magas a jóváhagyási arány, még Göncz Árpád államfő idejében
• A jogerősen még el nem ítélt vádlottaknak adható eljárási kegyelemből tavaly hetet hagyott jóvá Novák Katalin, ez is magas szám, főleg úgy, hogy ilyen típusú kegyelmet az utóbbi 10 évben senki sem kapott – a Budaházy-ügy hét vádlottjának adott államfői kegyelem heves vitát váltott ki
• A harmadik rekordot idén április 27-én állította be az államfő az egy nap alatt adott 22 db kegyelmi döntéssel, amit a pápalátogatás miatt alkalmazott ilyen “széles körben” – ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa, sőt az elmúlt 21 évből csak 8-ban volt az egész éves szám ennél magasabb

Novák Katalin két régi rekordot is megdöntött kegyelemadásban

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.

Az április 27-i tömeges kegyelem nemcsak a döntések számossága miatt marad emlékezetes, hiszen gyakorlatilag azóta sem szűnő közéleti-politikai vitát okozott, hogy a 22 kegyelmi döntésből 6 az úgynevezett Hunnia-per érintettjeinek kedvezett, köztük a hazai szélsőjobb körében ikonikus figurának számító Budaházy Györgynek. Méghozzá azért, mert

a kegyelmi döntés abban is unikális volt, hogy azzal a rendszerváltás óta először, terrorizmus vádjával jogerősen elítélt személy szabadulhatott a börtönből.

Kegyelmet adott Budaházy Györgynek Novák Katalin a pápára hivatkozva

A pápalátogatásra hivatkozik az államfő döntésében, amellyel kegyelmet adott a terrorvádak miatt jogerősen 6 év börtönre ítélt Budaházy Györgynek és társainak. „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet" - írja közleményében a Sándor-palota.

A terrorvád, ami miatt végül a bíróság idén márciusban jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélte Budaházyt súlyos, államellenes bűncselekménynek számít. Ahogy korábban írtuk, tavaly márciusában első fokon még 17 év börtönre ítélték Budaházyt a vád szerint azért, mert útjára indította a Hunnia Mozgalmat „egy ígéretesebb nemzeti jövő érdekében” – ennek részeként nyíltan szembe akartak szegülni az akkori kormánnyal és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, és több parlamenti képviselő ingatlana ellen is Molotov-koktélos támadásokat intéztek.

Budaházy a kegyelméről: Remélem, hogy a haza szolgálatában meg tudom még hálálni

A terrorvádak miatt korábban elítélt aktivista nagyon hálás mindenkinek. Nyilatkozott a Pesti Srácoknak Budaházy György, miután kegyelmet kapott Novák Katalin köztársasági elnöktől Ferenc pápa érkezése miatt. „Nagyon köszönöm elnök asszonynak, miniszter asszonynak hogy végre megszabadítottak ettől a tehertől. Döntésüket nem lehet elválasztani attól, hogy milyen sok ember állt ki mellettünk.

A Budaházynak és öt társának a szabadságot jelentő április végi államfői döntés már a második lépcső volt, miután tavaly decemberben Novák a Hunnia-perben érintett vádlottak közül hétnek már kegyelmet adott. Az államfő akkor személyes hangú közleményében a döntését azzal magyarázta: a per kisebb bűncselekményekkel vádolt, első fokon felmentett személyeit már így is „alaposan megpróbálta” a 13 éve le nem zárt tárgyalás. Az a döntése szintén nagy visszhangot kapott.

Novák Katalin megkegyelmezett a Budaházy-ügy vádlottjai közül hétnek

Az államfő szerint a Budaházy-per kisebb bűncselekményekkel vádolt, első fokon felmentett személyeit már így is „alaposan megpróbálta" a tizenhárom éve le nem zárt tárgyalás. Ezek szerint Budaházy György nem kapott kegyelmet.

A hvg.hu közérdekű adatigénylésére válaszul a Sándor-palota közölte, hogy az államfő április 27-i kegyelmi döntései közül “hat kapcsolódott a Hunnia-perben érintett személyekhez”, és a további, kegyelmet kapott “16 személy mindegyike külön büntetőügy terheltje volt”. Azt is közölték, hogy a 22 döntés mindegyike végrehajtási kegyelmi döntés volt, vagyis az érintettek jogerős büntetése ért ezzel véget. Kiderült az is, hogy május 12-ig újabb kegyelmet Novák nem adott.

Ahogy arra a HVG cikke is felhívta a figyelmet: bár a Budaházynak és társainak adott elnöki kegyelemről formálisan a Sándor-palotában döntöttek, ez aligha történhetett a karmelita kolostorból érkezett áldás – vagy inkább megrendelés – nélkül. A kegyelmi kérvények eljárásrendje eleve kötelezővé teszi az Igazságügyi Minisztérium bevonását: a szaktárca véleményez, az államfői döntést pedig még a miniszternek is ellenjegyeznie kell, hiszen anélkül a döntés nem lép érvénybe.

Lehet visszaélésszerűen használni az államfői kegyelmet?

A korábbi köztársasági elnökök - szemben a Budaházy Györgynek menlevelet adó Novák Katalinnal - még ügyeltek arra, hogy döntésüket ne lehessen a független bíróság ítéletének kétségbe vonásaként értelmezni.

Azt nem tudni, Varga Judit igazságügyi miniszter dilemmázott-e azon, hogy ellenjegyzésével hatályba léptesse Budaházy esetében az államfői kegyelmet. Ha esetleg így is volt, kétségeit nem tárta a kormány elé – ez a hvg.hu kérdése nyomán már a május 11-i kormányinfón kiderült. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis akkor azt mondta: Budaházy kegyelméről nem volt szó a kormányülésen.

Gulyás akkor azt is elmondta, hogy miközben számos érvet lát, ami a kegyelem mellett szól (így például azt, hogy Budaházy a büntetése kétharmadát leülte, illetve, hogy senki nem sérült meg a cselekményekben, amelyekre a kegyelem szól), lát egyetlen olyan érvet is, amely ellene szólt, ez pedig az, hogy a szóban forgó bűncselekmények állam elleni cselekedetnek minősültek. Kérdésünkre válaszolva megjegyezte: a döntés mögött nem a börtönzsúfoltság enyhítése húzódott.

A hvg.hu közérdekű adatigénylésére amúgy a Sándor-palota azt is elárulta, hogy bár a vonatkozó jogszabályok csak “2018. július 1. napjától írják elő az igazságügyért felelős miniszter számára, hogy az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztassa a köztársasági elnököt”, 2010. Augusztus 6-a óta rendelkeznek adatsorral a kegyelmi határozatokról. “Ezen időponttól kezdve 2023. május 12. napjáig az igazságügyi miniszter egyetlen kegyelmi határozat ellenjegyzését sem tagadta meg” – írták.

A terrorizmus vádja túlzás volt, de a kegyelem Budaházyék elkövetett bűneit is zárójelbe teszi

Politikai gesztus vagy egy ügyészségi „baki" revíziója? Államfői kegyelem még nem váltott ki olyan heves indulatokat, mint a terrorizmusváddal elítélt Budaházy Györgynek Novák Katalin által kiállított menlevél.

Ha az elmúlt 12 évben nem is volt példa arra, hogy a miniszter így blokkolja az államfő akaratát, korábban – ha nem is gyakran – ez előfordult már. Ilyen eset volt az, amikor az 1998-ban 11 rendbeli vesztegetés miatt két év börtönre ítélt egykori Agrobank-vezér Kunos Péternek adott Göncz Árpád kegyelmet, de az államfő határozatát Dávid Ibolya igazságügyminiszter nem ellenjegyezte.