Kedd délelőtt a parlament megszavazta pedagógus-életpályamodellről szóló úgynevezett státusztörvényt, miközben a Kossuth téren egész napos demonstrációt tartanak a jogszabály ellenzői.

A parlament megszavazta a tanárokat érintő státusztörvényt - élőben a Parlamentből

Kedd délelőtt a parlament megszavazta pedagógus-életpályamodellről szóló úgynevezett státusztörvényt, miközben a Kossuth téren egész napos demonstrációt tartanak a jogszabály ellenzői. Napirenden volt még féltucat szavazás, elfogadták a Lázár-féle állami építésügyi törvényt, a státusztörvény után pedig esküt tesz a két új miniszter - Tuzson Bence és Bóka János -, valamint megtartják az eleve lefutottnak számító alkotmánybíró-választást.

A Belügyminisztérium délben közleményt is kiadott, melyben mindenkit emlékeztettek rá, milyen pozitívan is hat a pedagógusokra a jogszabály. Mint írták, a kormány 2023 januárjától 10%-os pedagógusbér-emelést előlegezett meg. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére elérheti a 800.000 forintot. Az elfogadott jogszabály továbbá heti 24 óra tanítást és 10 hét szabadságot ír elő a pedagógusoknak.

Ami a tanárok fizetésének további emelését illeti, a tárca még mindig Brüsszelre mutogat. „A pedagógusok jelentős béremelése akkor folytatódhat, ha Brüsszel utalja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Álszent, amit a baloldal politikusai a törvény kapcsán művelnek: itthon a pedagógusok béremelését követelik, miközben Brüsszelben havi 5-6 millióért azért dolgoznak, hogy a pedagógusok ne kereshessenek 800 ezer forintot” – írják.

Azt, hogy erre mikor kerülhet sor, a kormány új európai uniós minisztere sem tudta megmondani parlamenti meghallgatásán.

A belügy közleménye állítja,

„a köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagógus életpálya-törvény is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet”

– írják az új, teljesítményalapú bérezési rendszer bevezetésével kapcsolatban.

Hozzátették: az elmúlt években bevezetett pótlékok közül a 32%-os szakmai ágazati pótlék a sokszor megfogalmazott szakszervezeti kérés szerint beépül a bérbe, a többi juttatás pótlék vagy megbízási díj néven megmarad, de már nem a vetítési alaphoz viszonyul, hanem az új bérrendszer gyakornoki bérének százalékában kifejezve. Az úgynevezett jubileumi jutalom, melyet eddig csak a közalkalmazottak kaptak, minden pedagógusnak jár majd, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magán intézményben tanítottak, ugyanakkor az eddigi közalkalmazotti évek is beszámítanak a 25, 30 vagy éppen 40 évbe.

Elhomályosult jövőkép, több munka, kérdőjelek a fizetések körül - így alakul át a tanárok élete a státusztörvény miatt

Újra alapjaiban változtatja meg a közoktatást az Orbán-kormány. A pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezetet már benyújtották a parlamentnek, de a kapcsolódó rendeletek és főleg a költségvetési források fájóan hiányoznak.