Több ezer diákot is érinthet jövőre, ha nem sikerül a kormánynak megegyezni az Európai Bizottsággal az Erasmus+ diákcsere ösztöndíjak sorsáról. Számításaink szerint ennek hiányában a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeken (vagy ahogy a kormány hívja, a modellváltó egyetemeken)

akár 4500 hallgató is kimaradhat a lehetőségből, hogy egy fél évet más uniós országban tanuljon.

Mint azt megírtuk, a magyarországi Erasmus+ pénzek kiosztását felügyelő Tempus Közalapítvány (TKA) múlt csütörtökön tartotta kuratóriumi ülését, melyen döntöttek az idén beadott pályázatokról. Az ülésen ugyan plusz pénzt ítéltek meg több egyetem jelenleg is futó hallgatói csereprogramjának, de a jövő ősszel induló Erasmus+ pályázatok elbírálása már nem volt ilyen egyszerű: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek pályázatait ugyanis csak feltételesen tudták támogatni.

Velük csak akkor tudnak támogatási szerződést kötni a 2024 őszi félévében induló hallgatói csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad.

Hoppon maradtak a modellváltó egyetemek, csak feltételesen tudta támogatni Erasmus-pályázataikat a Tempus

Csak akkor tudnak velük szerződést kötni a jövő évi csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.

A Tempus Közalapítvány honlapjára annak rendje és módja szerint azóta ki is került a 2023. évi pályázatok nyerteseinek listája, a dokumentumban az szerepel, hogy az érintett egyetemek milyen összegű támogatást nyertek a pályázaton, és ebből hány hallgatójuk utazhat el majd valamelyik másik uniós egyetemre tanulni. A felsorolásban azonban egyelőre nem szerepelnek a modellváltó egyetemek. Ez valószínűleg azért van így, mert velük – az állami fenntartású intézményekkel ellentétben – a feltételes döntés miatt még nem tudták elkezdeni a szerződések előkészítését.

A nyertesek között a többi közt ott van viszont

• az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), mely jövőre 1700 hallgatót küldhet Erasmus programra,
• a modellváltással fenyegetett Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 548 hallgatóval,
• a rektorválasztás körülményei miatt Csák János kulturális és innovációs miniszternek levelet író Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 48 diákkal
• és még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is küldhet 243 főt külföldre.

Mivel a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek most kimaradtak a szórásból, egyelőre azt nem lehet tudni, hogy a feltételes szerződések hány diákot érintenének. De ha megnézzük a 2022. évi pályázatok eredményeit felsoroló listát, már lehet arra következtetni, hogy nagyságrendileg hány diák maradna ki az Erasmus+ programból, ha az Európai Unió továbbra is visszatartaná a forrásokat.

hvg.hu

A 21 modellváltó egyetem közül tavaly 18 szerepelt a listán, és ők összesen 4458 hallgatót küldhettek uniós intézményekbe tanulni. (Ezen felül egyébként létezik egy olyan Erasmus program is, mely harmadik, vagyis unión kívüli országokba szól, de az így tanuló hallgatók száma a másikhoz képest elenyésző.)

A teljesség igénye nélkül 2022. évi pályázati eredmények szerint

• a Budapesti Corvinus Egyetem 750 hallgatót küldhetett Erasmusra
• a Debreceni Egyetemen 500 diák kapott lehetőséget
• a Miskolci Egyetemen 365 hallgató nyert a csereprogramokon
• a Pécsi Tudományegyetemen 395 fő nyertes volt
• a Semmelweis Egyetemen 340,
• a Szegedi Tudományegyetemen pedig 400.

Az, hogy ezek az egyetemek egyelőre nem kerültek fel a listára, nem jelenti azt, hogy a hallgatóik jövő ősztől biztosan nem mehetnek Erasmusra, de ennek garantálásához nagyon kevés idő maradt.

Szorít az idő

A Tanács, vagyis az uniós tagállamok miniszterei – az Európai Bizottság javaslatára – tavaly december 15-én úgy döntöttek úgy, hogy az uniós pénzek védelmében a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő intézményekkel nem lehet kötelezettségvállalásokat aláírni az uniós finanszírozású programokban. Ez nemcsak a diákcseréket lebonyolító Erasmusra, hanem a világ legnagyobb kutatási programjára, a Horizont Európára is vonatkozik.

Mivel 2024 nyaráig még a korábbi programok futnak, a tanácsi döntés a jövő ősztől induló diákcseréket érinti.

Az sokáig nyitott kérdés volt, hogy egész pontosan mi is a határidő a magyar kormány és az Európai Bizottság megegyezésére, de a testület szóvivője a múlt héten úgy fogalmazott: számításaik szerint legkésőbb szeptember elsejére, az egyetemi szemeszter kezdetére alá kellene írni a szerződéseket a Tempus Közalapítvány és a magyarországi egyetemek között.

Ujvári Balázs a Népszava kérdésére megerősítette: a vita az összeférhetetlenség megszüntetéséről szól a közalapítványi formában működtetett egyetemek kuratóriumaiban. Itt ugyanis hiába mondtak le az érintett miniszterek a kuratóriumok éléről, a lap információi szerint továbbra sincs megállapodás a két fél között arról, hogy a kuratóriumok tagjait milyen szempontok alapján válasszák ki. Budapest az Állami Számvevőszékre bízná az alkalmassági feltételrendszer kidolgozását, Brüsszel inkább egy külön testületre.

A szankció jelenleg kizárja a magyar diákok jelentős részét az Erasmus ösztöndíjakból

AFP / Hans Lucas / Lilian Cazabet

Felmerülhet a kérdés, miért van az, hogy az Európai Bizottság szeptemberi, a Tempus Közalapítvány pedig november végi dátumot adott meg. Ez úgy jön ki, hogy a szabályok szerint a magyar félnek először új törvényt kell hoznia az alapítványi egyetemek kurátorairól. Erre van szükség szeptemberig. Ha ez megvan, akkor utána egy hónapja lesz az Európai Bizottságnak a törvény elemzésére, és ha megfelelőnek tartja, akkor javasolja a Tanácsnak, hogy oldja fel a szankciót, amely jelenleg kizárja a magyar diákok jelentős részét az Erasmus ösztöndíjakból. A Tanács ezután mérlegel, majd dönt – emlékeztetett korábbi cikkében a Válasz Online.

Ha ez nem sikerül, a pénz akkor sem vész el: úgy tudjuk, ebben az esetben a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeknek szánt összeget szétosztják a nem modellváltó egyetemek között, vagyis tőlük mehetnek az eredetinél sokkal többen cserediáknak.