Folytatja a lombikkezelésekkel kapcsolatos jogszabályok módosítását a kormány. Hosszú várakozás után szerda este újabb miniszteri és kormányrendeleteket bocsátottak társadalmi vitára – több olyan fontos részlettel, melyek alapjaiban változtathatják meg a hazai meddőségkezelést.

A most nyilvánosságra került jogszabálytervezetek nem számítanak meglepetésnek, korábban a szakmának is bemutatták azokat, az ágazat átalakításával megbízott Humánreprodukciós Intézet vezetője, Vesztergom Dóra pedig a hvg.hu-nak egy interjúban is elárult néhány részletet.

Vesztergom Dóra: A meddőségi intézetek központosításával az állam hatalmas felelősséget is magára vett

Gyökeres változásokat javasol a meddőségi ellátásban a tavaly létrejött Humánreprodukciós Igazgatóság. Vezetője, Vesztergom Dóra a hvg360-nak adott interjújában elmondta: a kormánynak elküldött javaslataik között szerepel a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának rendezése is. Az ingyenességhez és a 45 éves korhatárhoz viszont nem nyúlnak. Az egyház számára problémás bioetikai kérdéseket azonban az államnak kell rendeznie.

Az első csomag már júniusban elkészült, az akkor nyilvánosságra került tervezet arról határozott, hogy eltörlik a meddőségi kezelések közti 3 hónapos várakozási időt, valamint a klinikák fix díjat kapnak majd, ha a kezelésekből gyermek születik. A szerdán publikált módosítások még tovább mennek: nemcsak a kezelések feltételein változtatnak, hanem kijelölik azokat a járóbeteg-szakellátókat is, melyek a jövőben egyfajta alapszintű reprodukciós központként végezhetnek vizsgálatokat, és kisebb beavatkozásokat is.

Marad a 45 éves határ

A szakmában évek óta vita volt arról, csökkenteni kell-e az ingyenes meddőségi kezelésekben részt vevő nők életkori határát. A társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket annak ellenére is, hogy az adatok szerint 43 éves kor felett 100 nőből már csak egynél sikeres a lombik.

A kormány már korábban leszögezte, nem értenek egyet az életkori határ csökkentésével, ezt pedig a most megjelent belügyminiszteri rendelet is megerősíti. Vagyis

az ingyenes kezelés továbbra is 45 éves korig lesz elérhető a nőknek.

További kedvezmény, ha a párnak vannak már fagyasztott embriói, akkor azokat is ingyen beültetik, ha időközben a nő elmúlt 45, és az orvos szerint nincs akadálya az embrióbeültetésnek. A rendelet kimondja azt is, hogy továbbra is öt beavatkozás lesz majd tb-támogatott, ha pedig ezekből legalább egy gyermek születik, akkor további négyet lehet igénybe venni a tb terhére.

Fontos változás viszont, hogy új stimulációt – néhány kivételtől eltekintve – csak akkor lehet majd kezdeni, ha már minden fagyasztott embriót felhasználtak a párok. Röviden összefoglalva a stimuláció azt a kezelést jelenti, mely során általában hormoninjekciókkal stimulálják a tüszők növekedését. Ezt követően szívják le műtéti úton a petesejteket, melyeket megtermékenyítenek a férfi hímivarsejttel, hogy embriók jöjjenek létre. Azokat az egészséges embriókat, melyeket nem ültetnek vissza azonnal, lefagyasztják.

Bekerült a rendeletbe az is, hogy néhány kivételes esettől eltekintve

36 év alatt első beültetésnél csak egy embriót ültetnek majd vissza a nőknek, 36 felett pedig csak kettőt.

Ezt az indokolja, hogy kevesebb legyen az ikerterhességek száma. Bár a sikeresség érdekében sokan szívesebben választják két, vagy akár három embrió beültetését, ez nemcsak az anyának és a magzatoknak is veszélyesebb. Az adatok szerint ikerterhesség esetében szinte biztosra vehető a koraszülés, lombikbabák esetében ez az arány egyenesen 99 százalékos.

Fazekas István

Vágyott gyermekek központ

A Humánreprodukciós Igazgatóság korábban javaslatot tett a Vágyott Gyermekekért Központok (VAGYOK) létrehozására is. Ezek lényegében megyei meddőségi szakambulanciák lennének, és a területi ellátás javításában játszanának szerepet. Magyarországon jelenleg több megyében nincs meddőségi klinika, Nógrád, Borsod és Békés megyékben a legrosszabb a hozzáférés.

A szakambulanciák vizsgálatokat és inszeminációt is végezhetnének, IVF (lombik) kezelést azonban nem, ez már az Asszisztált Reprodukciós Centrumok, vagyis az állami lombikintézetek feladata lesz. Ide jellemzően a szakambulanciákról utalják tovább a pácienseket.

A most megjelent jogszabálytervezet már nem tartalmazza a Vágyott Gyermekekért Központok elnevezést, azt viszont felsorolja, hogy ezek a "meddőségi szakambulanciák" hol kapnának helyet. A tervek szerint a jövőben meddőségi kivizsgálásokat és inszeminációt is végezhetne

• a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház
• a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
• a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház
• a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház - Rendelőintézet
• az Észak-budai Szent János Centrumkórház
• a DUNAMENTI REK Kft. (Ezek a korábbi Kaáli Intézetek)
• a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház
• a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház
• a Békés Vármegyei Központi Kórház
• a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház
• az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház
• a Debreceni Egyetem Klinikai Központ
• a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ
• a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ
• a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ.

Honnan lesznek adatok?

A jogszabálytervezet másik fontos részlete a Nemzeti Szülészeti, Perinatális és Humán Reprodukciós Regiszter szabályainak lefektetése. Az intézeteknek ugyan 2008 óta kötelező adatokat szolgáltatniuk a kezelésekről és azok sikerességéről, de az így kapott statisztikák erősen megkérdőjelezhetők. Ezért gyakorlatilag azt is lehetetlen pontosan megmondani, milyen sikerességgel működnek egyes intézetek.

Még kevesebb lombikkezelés sikeres, mióta a kormány milliárdokért átvette a meddőségi klinikákat

Hosszú ideig titokban tartotta a kormány, mennyi esélye van egy párnak ma Magyarországon arra, hogy lombikbabája szülessen. A nemrég nyilvánosságra hozott - erősen kozmetikázott - számok alapján nem véletlenül: a magyar klinikák hatékonysága elmarad az európai átlagtól, tízből kevesebb mint két nő jár sikerrel.

Ezért hozta létre a kormány a regisztert, mely gyakorlatilag egy egy online adatszolgáltató rendszer, ami az EESZT-vel összekötve valós időben tudja gyűjteni az adatokat, és nemcsak a stimulációkról, beültetésekről, élveszülésekről, hanem később a lombikból született gyermekek egészségi állapotáról is.

Erről egy külön kormányrendelet rendelkezik, melyet szintén társadalmi vitára bocsátottak. Ez nemcsak azt mondja ki, hogy a Nemzeti Humán Reprodukciós Regisztert az Országos Kórházi Főigazgatóság működteti majd, hanem azt is, hogy minden intézetnek kötelező lesz az adatszolgáltatás. Az OKFŐ dönt az eredményességi adatok, statisztikák köréről, a nyilvánosságra hozatal módjáról és helyéről is – vagyis az egyelőre nem derül ki, hogyan ismerhetik majd meg a statisztikákat a meddőséggel érintett párok.

Ha egy elvégzett ellátás nem szerepel a regiszterben, akkor annak a finanszírozási díjat visszavonják.

És ami még mindig hiányzik

Bár az elmúlt hónapokban immár három jogszabály-tervezet is megjelent a meddőségi kezelésekről, a jelek szerint az egyik legfontosabb kérdéshez továbbra sem nyúl a kormány. Ez nem más, mint a legtöbb vitát kiváltó téma, a fizetett petesejtdonáció kérdése, mely itthon nem engedélyezett. Ingyen ugyan egyenes ágú nőrokonnak vagy anonim módon lehet ugyan petesejtet adományozni itthon is, de ezt csak elvétve vállalja bárki is, hiszen az ehhez szükséges kezelés fizikailag és lelkileg is megterhelő.

Vesztergom Dóra korábban a hvg.hu-nak is elismerte, hogy a petesejtdonáció jelentősen növeli a kezelések hatékonyságát, és úgy fogalmazott, reméli, hogy az ehhez hasonló orvosi kezelések, beleértve az embriók genetikai vizsgálatát, előbb-utóbb Magyarországon is elérhetők lesznek. A Humánreprodukciós Igazgatóság szakmai anyagában ezért javasolta, hogy a petesejtdonorok kapjanak kompenzációt, és rendezzék a preimplantációs genetikai vizsgálatok kérdését is.

A most benyújtott jogszabály-tervezetekben ezek egyike sem szerepel.

A bioetikai kérdésekről egyébként az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága dönt, az ő álláspontjuk ebben a kérdésben meglehetősen konzervatív. Információink szerint a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának kérdése azért sem került még elő, mert azt a katolikus egyház is ellenzi.

(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Fazekas István)