szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Magyar Orvosi Kamara szerint az a munkáltató, amely az alkalmasságvizsgálatok megszüntetése mellett dönt, elveszíti az esélyt, hogy időben mérsékelni tudja a munkavállaló munkából történő kiesése miatt keletkező kárát.

Megdöbbenéssel értesült a Magyar Orvosi Kamara (MOK) arról, hogy a kormány el akarja törölni a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatokat. Közleményükben kiemelték, hogy kedden Takács Péter egészségügyi államtitkár még arról beszélt, hogy jobban ki kell használni a munkaköri alkalmasságvizsgálatokban rejlő potenciált.

Ehhez képest pár órával később viszont már ezzel ellentétes tartalmú törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek.

Megszüntetné a kormány az általános, kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot

Kivételek lesznek, mert jogszabályban előírhatók olyan foglalkozások, munkakörök, amelyeknél megmarad a kötelező belépéskori, majd azután a rendszeres munkahelyi orvosi alkalmassági vizsgálat.

A MOK szerint az intézkedés több millió magyar munkavállaló egészségi állapotát és a gazdaság teljesítőképességét egyaránt negatívan érinti. Véleményük szerint a felnőttkori alkalmasságvizsgálat mind munkavállalói, mind népegészségügyi szempontból fontos, hiszen a szűrővizsgálatok során a betegségek még korai, jól kezelhető szakban diagnosztizálhatóak és kezelhetőek.

„Gazdasági szempontból is belátható, hogy a havi 1000-2000 forint közötti összeg, amit a munkáltató egy munkavállalóra ebből a célból költ, különösebb megtakarítást nem jelent, ugyanakkor egy hosszabb táppénzes állomány, vagy egy munkaügyi per és kártérítési eljárás ennél jóval nagyobb kiadást eredményez” – írták.

Arra is emlékeztettek, hogy a jogszabálytervezet a munkáltatók munkavédelmi felelősségét nem érinti, az összes munkaegészségügyi szolgáltatást a jövőben is kötelesek biztosítani, az egészségkárosodásokkal kapcsolatban továbbra is 100%-os kártérítési felelősséggel tartoznak majd.

Így az a munkáltató, amely az alkalmasságvizsgálatok megszüntetése mellett dönt, kizárólag azt az esélyt veszíti el, hogy időben mérsékelni tudja a munkavállaló munkából történő kiesése miatt keletkező kárát – véli a MOK.

A törvénymódosítás elfogadása esetén a munkáltató adminisztratív terhei nem csökkennek érdemben, gazdasági veszteségei, kiadásai várhatóan nőni fognak, a dolgozók megbetegedéseit később, nehezebben gyógyítható szakban diagnosztizálják, és a munkaképes népesség jelenleg sem kielégítő általános egészségi állapota tovább romlik majd, milliárdokban mérhető gazdasági károkat okozva – tették hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!