Tizenöt taggal és a fideszes képviselő Ovádi Péter elnökletével “Közös ügyünk az állatvédelem” néven alakult képviselői csoport hétfőn a parlamentben. Ovádi – aki az állatvédelemért felelős kormánybiztos is – a hírt bejelentő Facebook-posztjában “a naprakész információk folyamatos cseréjét, a különböző választókerületeket érintő problémák és javaslatok feltérképezését, valamint az állatvédelemmel kapcsolatos jogalkotási tevékenység erősítését, ösztönzését” nevezte céljuknak.

A lobbizáson kívül a csoportnak nem is nagyon van más lehetősége. Ugyanis, bár csak egy betű a különbség, de képviselői csoport nem azonos a képviselőcsoporttal, vagyis a frakcióval. A képviselői csoport valójában a parlamenti hierarchiában sereghajtó helyen álló, jogosítványok és pénz nélküli, klubszerű lobbicsoportot takar, a tagságért nem jár külön pénz, és a tagoknak sincs az országgyűlési képviselőségen felül semmilyen, a csoport céljával összefüggő különleges hatásköre.

A “Közös ügyünk az állatvédelem” képviselői csoport névválasztása aligha véletlen, hiszen ugyanezzel a névvel létezik egy alapítvány is, amely idén februárban alakult, de nem civil kezdeményezésként, hanem politikai döntésre, hiszen egy jogszabály, a 2022. évi XXXIV. törvény erejével jött létre, Varga Judit akkori igazságügyi miniszter kezdeményezésére – immár exminiszterként ő is tagja a képviselői csoportnak. Az alapítvány működéséhez is biztosít forrást a kormány közpénzből.

Az állatvédelmi a hetedik képviselői csoport, amelyik ebben a ciklusban jött létre. Az első a parlamenti imacsoport volt tavaly júliusban. A KDNP-s Vejkey Imre elnökletével működő klubnak immár 20 tagja van, és mind kormánypártiak, plusz Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. Másodikként tavaly októberben öt ellenzéki párt politikusai megalakították az LMBTQ emberek érdekeiért kiálló, “Sokszínű Magyarországért” elnevezésű csoportot, ez is 20 fős, és kizárólag ellenzéki tagja van.

A legnagyobb, 26 fős a harmadikként, tavaly decemberben létrejött Budapesti Képviselők Csoportja, amelynek ellenzéki tagjai országgyűlési képviselettel védenék meg a "Budapest-ellenes kormányzattól" a fővárost. Negyedikként, már idén jött létre a Mesterséges intelligencia parlamenti csoportja, amelynek 7, kizárólag DK-s politikus a tagja. Ötödikként szeptemberben alakult a Parlamenti Űrpolitikai Csoport, 7 fideszes taggal, az elnöke Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Ferencz Orsolya űrügyi kormánybiztos az űrpolitikai csoport elnöke

MTI / Illyés Tibor

A hatodik képviselői csoport október végén alakult “A WHO Pandémiaszerződését Ellenző Képviselők Csoportja” néven és a teljes, hattagú Mi Hazánk frakció a tagja. Elnöke Dúró Dóra, aki többször felszólalt a parlamentben a WHO tervezett globális megállapodása ellen. Ennek célja világszerte javítani a jövőbeli világjárványok megelőzését, illetve az azokra való felkészülést és reagálást, de Dúró inkább “az emberi szabadság és a nemzeti szuverenitás elleni támadásnak” tartja.

A legújabb, sorrendben a hetedik képviselői csoport a cikk elején említett állatvédelmi, de az ilyenek száma a jövőben tovább nőhet, hiszen az előző, 2018-2022-es ciklusban is jóval több, 12 ilyen laza képviselői klub működött. Míg a frakciókban csak azonos párt tagjaiként ülhetnek a politikusok, a képviselői csoportok elvileg pártfüggetlenek – még ha nem is mindegyinél ez a gyakorlat. Sőt, több mint 30 éve éppen abból a megfontolásból születtek, hogy

legyenek ügyek, célok mentén szerveződő, szakmai vagy akár politikai jellegű lobbiszervezetek, amelyekhez pártállástól függetlenül bármely parlamenti képviselő csatlakozhat.

A képviselői csoportok 1990–1994 között voltak a legaktívabbak: 20 csoport működött, ami máig rekord. Akkoriban külön csoportot alakítottak a frakció nélküli függetlenek, de az első ciklus “terméke” volt az MDF-ből kizárt, majd később Csurka István vezetésével a MIÉP-et megalakító képviselők alkotta csoport is. Volt külön képviselői csoportja a kettészakadt kisgazdapárt mindkét szárnyának, de a nagycsaládos, a pedagógus, az állatorvos és az ‘56-os képviselőknek is.

A Balatont megmentő, a magyar mézért küzdő, és Orbánt vizsgáló klubok is alakultak már a Parlamentben

Egykori '56-os, pedagógus, állatorvos, kisgazda és nagycsaládos képviselők is alakítottak már képviselői klubokat a parlamentarizmus utóbbi bő három évtizedében. Sőt összeállt már ilyen lobbicsoport a monopóliumok felszámolására, az alkoholizmus elleni küzdelemre, az állatok védelmére, a kerékpározásért, sőt - csupa férfi taggal - még a "népesedési egyensúly" érdekében is.

A Horn-kormány idején csak egy, a kereszténydemokrata politikusokat tömörítő csoport működött. Érdekesség, hogy az Orbán Viktor első miniszterelnökségével egybeeső 1998–2002-es ciklusban két, Orbánnal kapcsolatos tényfeltáró indíttatású tömörülés is működött: az egyik a miniszterelnök Szabadi-üggyel kapcsolatos felelősségét, a másik az "Orbán-bányák" állami megrendeléseit vizsgálta. A 2002–2006-os ciklusban csak egy csoport működött: a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum.

A 2006–2010 közötti időszakban három csoport is működött, köztük a kisgazda képviselőket tömörítő és a kerékpározást népszerűsítő. A létszámrekordot az akkor létrejött Magyar Szolidaritás Szövetsége Csoport tartja, mert a Fidesz–KDNP összes képviselője a tagja volt. 2010-2014 között is három csoport működött: a kisgazdáké, valamint a Lehet Más a Politika és a Párbeszéd Magyarországért csoport – utóbbiak a 15 fős LMP-frakció kettészakadása utáni két tábor tagjaival.

A 2014–2018-as ciklusban két csoport működött: a kisgazdáké és “frakciópótlékként” az Együtt–PM-é. A 2018–2022 közötti ciklus 12 csoportja közt volt egy kisgazda, egy, a mostanihoz hasonló állatvédelmi és egy “bevándorlásellenes” csoport is, de összeálltak politikusok a “balatoni halért”, a “korrupciómentes közéletért” és a “magyar mézért” is. Sőt, létrehoztak egy klubot a Jobbikból kilépő Mi Hazánk-osok, valamint volt “a magyar népesedési egyensúlyért” csoport is – csupa férfi taggal.

(Nyitóképünk illusztráció)