„Valóban erős lépést tettünk afelé, hogy megszervezzünk egy ilyen találkozót. Jelenleg előkészítjük, és azt szeretnénk, hogy ez a találkozó konkrét eredményekkel záruljon, de ma nem beszéltünk konkrét időpontról" – ezt Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője mondta január 29-én Ungváron egy jövőbeli Orbán-Zelenszkij találkozóról.

Jermak és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Szijjártó Péterrel találkoztak a kárpátaljai városban, ez volt az első alkalom a háború 2022. február 24-ei kitörése óta, hogy a magyar külügyminiszter hivatalos, kétoldalú egyeztetésen vett részt Ukrajnában.

A magyar külügyminiszter közösségi médiás csapata akciófilmesíti Szijjártó mindennapjait, ez ezúttal sem maradhatott el, az útról reggel 9 és délután 6 óra között kilencszer posztoltak a Facebookra. A külügyminiszter helikopterrel tette meg a 300 kilométeres utat a záhonyi határátkelőig, a magyar rendőrség által üzemeltetett gép Szijjártót a dunakeszi házától 10 percre vette fel, volt helikopter felszállós és helikopter leszállós képsorozat is.

Záhonynál a külügyminiszter találkozott Viktor Mikitával, a térség kormányzójával, aki szerinte „teljesen új szemléletet hozott Kárpátaljára: a megbékélés kultúráját képviseli annak érdekében, hogy ukránok és magyarok egymás mellett békében élhessenek" – ezt később a találkozó utáni sajtótájékoztatón is kiemelte. Van itt, akivel lehet beszélni.

A hivatalos tárgyalások kezdete előtt váltott pár szót Jermakkal és Kulebával, itt vele volt Magyar Levente miniszterhelyettes, de erről nem értesült az, aki Szijjártó Facebook-oldalán követte nyomon az eseményeket, a rövid beszélgetésről csak Jermak és az ukrán külügyminiszter posztoltak a közösségi médiában. Az általuk kirakott fotók rosszabb minőségűek és kevésbé dinamikusak, mint Szijjártó csapatának képei, de a kötelező le lett tudva: ukrán zászló, magyar zászló, kézfogós emoji, fotó.

������������������������������ pic.twitter.com/5eFMdIrlcd

— Andriy Yermak (@AndriyYermak) January 29, 2024

Ezután együtt elmentek egy ungvári temetőbe, ahol lerótták tiszteletüket a háborúban elesett hős ukrajnai katonák sírjai előtt. Ez ilyen egyértelműen nem jöhetett át annak, aki csak Szijjártó Facebook-posztját olvasta el a találkozónak erről a mozzanatáról, ő ugyanis annyit írt: „A hivatalos program Ungváron, a Kálvária temetőben indul Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel. Egyre több a halott a csatatéren, nem szabad engedni, hogy még többen haljanak meg! A háborúnak véget kell vetni, emberéleteket csak békével lehet menteni”.

Ezzel szemben Jermak X-oldalán azt írta, „azok előtt tisztelegtünk, akik életüket adták Ukrajna védelmében”. Hozzátette, hogy meglátogatták „az ukrán fegyveres erők elesett magyar származású katonáinak sírjait is”.

Before the talks, along with ������������ Foreign Minister @DmytroKuleba and ������������ Minister of Foreign Affairs and Trade Péter Szijjártó, we honored the memory of those who gave their lives defending ������������. We also visited the graves of fallen AFU servicemen of the ������������ origin. pic.twitter.com/KOILz6kJL1

— Andriy Yermak (@AndriyYermak) January 29, 2024

Szijjártó csapata még kétszer posztolt magáról a tárgyalásról, a képeken és a videón hosszú asztal, két oldalt a felek, világos szavak: „Mi egyszerűen meg tudjuk mondani, hogy mit szeretnénk: a magyarok kapják vissza azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt még rendelkeztek Ukrajnában. Ez mindennek az alapja”. Az ukránok csak órákkal később posztolták a kötelező képet a hosszú tárgyalóasztalról.

Az egyeztetést sajtótájékoztató követte, erről itt írtunk részletesen. Szijjártó hosszan beszélt a kisebbségi törvényről, ezzel összefüggésben ismertette a magyar követeléseket: „Tizenegy pontban foglaltuk ezeket össze. Köztük az iskolai jogállást, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségét, a magyar nyelv használatát a kultúra, a felsőoktatás területén”.

A külügyminiszter bejelentett egy új határátkelőhelyet és egy új Tisza-hidat, jelezve, hogy az ukrán-magyar együttműködés tud felmutatni előrelépéseket az utóbbi időből, legalábbis infrastrukturális szinten. Sorolta picit, milyen humanitárius segítséget nyújtott a magyar fél Ukrajnának, és többször is hangsúlyozta, hogy „kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett".

Ukrajna EU-tagságának még az elvi szintű támogatása elől is kitért, amikor egy újságíró erről kérdezte: „Sok vitánk van abban Brüsszelben, hogy miként nézzen ki az EU a jövőben. Ezeket a vitákat meg kell vívnunk, hogy megalapozott döntést hozhassunk”. Jelezte azt is, hogy az Európai Unió által Kijevnek előirányzott 50 milliárd eurós támogatás sorsa (amit Orbán Viktor a legutóbbi EU-csúcson megvétózott, és ami a következő, február elsején rendezett csúcs témája lesz) nem Kijev és Budapest között dől el, hanem Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter nem hozta szóba a temetői látogatást, megtette helyette Andrij Jermak. „Szeretném emlékeztetni az egyikőjük sírkövén álló szavaira: «Azért megyek, hogy a gyermekeim ne lássák a háború borzalmait» – Róbert magyar anyanyelvű volt, Ukrajnáért halt meg” – mondta. Az ukrán elnöki hivatal vezetője beszélt arról is, hogy Kijevnek fontos lenne, hogy a magyar kormányfő, ha Kijevbe látogat, az ukrán fővároson kívül elmenjen a környékbeli Irpinybe és Bucsába, ahol az invázió első hónapjában az orosz hadsereg háborús bűncselekményeket követett el a civil lakossággal szemben.

A „békepárti" magyar álláspontra utalva azt kérdezte: „Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor, nem akartak békét? Senki nem akar annyira békét, mint az ukránok. De igazságos békét akarunk, nem egy befagyasztott konfliktuson alapuló békét". Világossá tette: területi engedményeket Ukrajna nem tehet Oroszországnak a béke érdekében.

Ungváron lemodellezték, hogyan nézne ki egy Orbán-Zelenszkij találkozó. Szoros információs kontroll a belföldi közönség felé magyar részről, temetői/bucsai látogatás ukrán részről. Kevés érdemi előrelépés, és az is inkább csak a látszat kedvéért, egy híd, egy határátkelő. A magyar oldal a kisebbségi törvényt sulykolja, az ukránok a vörös vonalaikat: nincs béketárgyalás, sem területi engedmény. A sorskérdések pedig nem Kijev és Budapest között, hanem Brüsszelben dőlnek el. Esetleg Moszkvában.