A 2019-es őszi önkormányzati választásokhoz érve úgy festett, az ellenzéki pártok megtanulták a leckét és a választói elvárást: összefogtak. Öt éve még nem egy napon tartották az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, a tavaszi EP-választásokon megerősödő pártok, például a DK és a Momentum pedig félre tudták tenni esetleges önző érdekeiket, és meg tudtak állapodni koordinált indulásokban, sőt, még olyan jelölteket is tudtak találni az előválasztások segítségével, akiket minden ellenzéki párt tudott támogatni kisebb-nagyobb kompromisszumok árán. Öt éve ennek megfelelően letisztultnak ható szavazólapok fogadták a választókat, legalábbis a mostaniakhoz képest mindenképpen.

Ám öt év alatt a feje tetejére állt az ellenzéki világ. A 2022-es eredményekből kiderült, hogy az összeborulás nem feltétlenül hozza magával azt, hogy a szavazatok összeadódnak, azóta pedig az ellenzéki térfél nemhogy nem tisztult, hanem sűrűsödött, feltűnt egy rakás új szereplő. Az egykori összefogás pártjai nagyrészt azért megint összefogtak, de az sem példa nélküli, hogy egymásra indulnak, illetve ha meg is állapodnak bármiben, az első adandó alkalommal rúgják fel korábbi alkujukat, lásd a XII. kerületi példát.

Túry Gergely

Ebben a sűrűségben könnyítheti a tisztánlátást az a két térkép, amelyen bemutatjuk, hol ki, milyen támogatással, pártháttérrel indul. Utóbbi korántsem magától értetődő, hiszen vannak jelöltek, akik mögül kifaroltak a pártok, de olyanok is, akik mögött már csak pár párt van ott. A térképek elkészítéséhez a Nemzeti Választási Iroda adatait használtuk.

Budapesten áradhat a Tisza

Budapesten Magyar Péter Tisza Pártja négy kerületben is beszállt a versenybe, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a hirtelen jött népszerűséget meglovagolva megkerülhetetlen tényezővé váljon a Fővárosi Közgyűlésben. Meg is van rá az esélyük, hogy a listás szavazással összeálló testületbe minimum egy, de inkább több emberrel bekerülnek, hiszen a Tiszát jóval többre mérik már most, mint a bekerüléshez szükséges 5 százalékos küszöb. Ez azt is jelentheti, hogy az ellenzék 2022-es leszereplése és azóta tartó kómája sem fogja otthon tartani az ellenzéki választókat, a közvélemény-kutatási adatok alapján ugyanis úgy fest, hogy Varga Judit exférje főleg az ellenzéktől szipkáz el szavazókat.

Magyar Péter

Veres Viktor

Ugyanakkor nem csupán Magyar Péter kavarja meg a fővárosi választásokat. Reaktiválta magát, és nyolc jelölttel indul el a Szolidaritás Mozgalom. Ráadásul nem is akármilyen nyolc jelölttel, hiszen egy kivételével mindegyikük megjárta vagy az MSZP-t, vagy a DK-t. Az ő jelölésüket az egyesület úgy oldotta meg, hogy mindegyiküket három szervezet jelöli, a Szolidaritás és két olyan szervezet, amely konkrét kerülethez kötődik (Lokálpatrióták7, Helló, Pesterzsébetiek). Ebből állt elő az a mulatságos helyzet, hogy például a XII. kerületben induló egykori Fradi-edző Vincze Géza egy pesterzsébeti és egy erzsébetvárosi jelölőszervezet segítségével szeretne szolidaritásos polgármestere lenni a Hegyvidéknek. Az egyesület jelöltje a börtönt is megjárt Hunwald György is.

A veteránok között itt van Schmuck Andor is, ráadásul ő egy olyan trükkel indul az ötödik kerületben, amelyre bármelyik trollpárt elismerően csettintene: szervezetének a Miénk a Belváros Egyesület nevet adta, ami azért érdekes, mert a kerületben az előválasztáson elvérző Kovács Alex Gábor ellenzéki képviselő formációjának évek óta bejáratott, jól futó neve a Tiéd a Belváros. Kovácsot viszont Juhász Péter lenyomta az előválasztáson, így ő nézhet szembe Szentgyörgyvölgyi Péterrel.

A legtöbb induló a XVIII. kerületben van, ahol a DK fővárosi frakcióvezetője, Szaniszló Sándor kapott kihívót a Fidesztől, a Mi Hazánktól, a Tiszától, az LMP-től, a Munkáspárttól, sőt, még a Nép Pártjántól és Gattyán György mikropártjától, a Megoldás Mozgalomtól is.

Vidéken látszik igazán a 2022-es ellenzéki szövetség robbanása

Ha bárki azt hinné, vidéken tisztább a kép, mint a fővárosban, ki kell ábrándítsuk, hiszen az ellenzéki pártszövetség 2022-es robbanása a fővároson kívül talán még látványosabb. Alig találni olyan megyei jogú várost, ahol ezek a pártok ne indulnának egymásra.

A legdurvább szétlövés Győrben várható, ott tízen startolnak rá a polgármesteri székre. Újrázna Dézsi Csaba András fideszes polgármester, de beindult a szexbotrányába belebukó volt polgármester, Borkai Zsolt is. A DK a Jobbikkal összefogva indítja helyben Glázer Tímeát, a Momentum és az LMP az utóbbihoz kötődő Úgytudjuk főszerkesztője, Pintér Bence mögé állt be. A Mi Hazánk Koródi Istvánt indítja, de megjelenik Gattyánék jelöltje is, és több civil is úgy gondolja, ők tudnák a legjobban vezetni Győrt.

Hasonlóan durva küzdelem indult az egri polgármesterségért, ott az a Mirkóczki Ádám, aki 2019-ben még az ellenzéki összefogás színeiben nyerte el a posztot, most egyik párt támogatására sem számíthat. Ehelyett ráindul több civil, Pál Györggyel a DK, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd, de ebből a buliból a Kutyapárt sem maradt ki, ők Domán Dánielt indítják ellene.

Miskolcon Veres Pál nem fog újrázni, helyette a DK, MSZP, az LMP és a Párbeszéd inkább Barkai László Lajossal fut neki a választásnak, helyben azonban a Mi Hazánk, a Jakab Péter-féle Nép Pártján, egy közös jelölttel a Momentum és a Jobbik, valamint a Munkáspárt is beszáll a választásba.

A cikkben és a térképeken bemutatott adatok vizualizációját Nyusztay Máté készítette.