A Fidesz–KDNP részvétele nélkül kezdődött meg a péntek este nyolc órára összehívott rendkívüli parlamenti ülés. Ezen két, a közelmúlt belpolitikai szempontból fontos ellenzéki témája volt a középpontban:

• A Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalától megfosztását célzó méltatlansági eljárás megindítása, amit a DK sürget, amiért az államfő még évtizedekkel ezelőtt ügyvédként szerintük “földmutyihoz” asszisztált
• A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerét ért orosz kibertámadás elítéléséről és a szükséges lépések megtételéről szóló határozati javaslat elfogadása.

Az ülés azzal indult, hogy az ellenzéki politikusok által a kormány tagjainak üres székeire kihelyezett orosz zászlót Lezsák Sándor alelnök eltávolíttatta. Az első napirend előtti felszólalás Ungár Pétert illette meg, akinek először nem működött a mikrofonja, majd amikor megjavult, viccesen megjegyezte, hogy „sikerült elhárítanom az informatikai támadást”. Ungár felszólalásában a csütörtöki köztévés „vitáról”, valamint a parlamenti ülés közben zajló partizános vitáról beszélt.

Szerinte azért fontos az idei önkormányzati választás, mert „végre nem csak az alapján dönthetnek a budapestiek a főpolgármesteri tisztségről, hogy ki mit gondol az országos politikai kérdésekről, hogy kell-e közvetlen elnökválasztás, vagy nem, hanem az alapján dönthetnek, hogy kit tartanak megfelelő településvezetőnek”.

Karácsony Gergely tökéletes munkát fog végezni a közgyűlésben, mint a DK frakcióvezetője, de vezetnie ezt a várost nem kell neki tovább, nyűgnek érzi, szabadítsuk meg ettől

– jelentette ki Ungár.

A következő felszólaló Tordai Bence párbeszédes frakcióvezető volt, aki kifogásolta, hogy a kormánypártok nem jelentek meg, illetve, hogy Kövér László házelnök akkorra hívta össze a rendkívüli ülést, amikor „Budapest zöld főpolgármestere egy nagyon érdekes vitát folytat a Fideszből érkező kihívójával szemben”.

Szerinte azonban nekik is fontos témáik vannak, így az orosz kibertámadás ügye is, amelybe „minden normális országban belebuknának a kormány tagjai”. Tordai szerint „nem az a botrány, hogy orosz titkosszolgálati hackerek megtámadták Magyarországot, hanem, hogy utána milyen reakciót adott erre a magyar kormányzat: semmilyet. A Fidesz, amely sportot űz abból, hogy a szövetséges államok nagyköveteit berendeli azért, mert kirúgnak egy edzőt egy Bundesligás csapatból, az mélyen hallgat. Orbán Viktor és Szijjártó Péter ekkor hallgat, sőt megalázkodik, amikor átveszi a barátság érdemrendet, néhány hónappal az eset kiderülése után” – fogalmazott Tordai.

A mi hazánkos Dócs Dávid arról beszélt, az uniós tagság nem hozta a tőle elvártakat. Példaként említette, az ő pártjuk volt az egyetlen, amelyik nem támogatta Ukrajna uniós tagságát és Orbánék voltak azok, akik megszavazták a svéd és a finn NATO-csatlakozást és Ursula von der Leyent is, így hiába kérik számon rajta, miket tett később.

„Az oroszok már a spájzban, illetve már a külügyminisztérium szerverszobájában vannak” – kezdte meg napirend előtti felszólalását a Jobbiktól Brenner Koloman, megjegyezve, hogy Szijjártó általában határozottan nyilatkozik, most azonban csak „hebegett-habogott”. Emlékeztetett rá, a Jobbik emelte fel először a szavát, amikor az 1956-os magyar felkelőket fasiszta csőcselékként tanítják meg az új orosz nemzedéknek az iskolákban.

Az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre szerint ők csak az emberek hétköznapi problémáival foglalkoznak, ezért csak két mondatban foglalkozik majd Szijjártóval. Szerinte a magyar kormány stratégiai partnereinek fel kéne tenni azt a kérdést, hogy róluk milyen adatokat szerezhetett meg Oroszország. Mint mondja, folyamatosan járják az országot, és abban biztos, hogy „az orosz irodalom kapcsán már jól áll az ország: tele van plakátolva háborúval és békével”. Úgy véli, hiányzik az országból az odafigyelés, megbecsülés, gondoskodás. Ezután azt fejtegette, mit akarnak eltakarni a háborús plakátokkal.

A momentumos Tompos Márton az emelvényről próbálta meg megkezdeni napirend előtti felszólalását, de erre addig nem volt lehetősége, amíg vissza nem tért a helyére. Elsőként részletesen végigvette, milyen rendszerek sérültek a támadásban, majd megjegyezte, hogy a kormány nem adott választ a történtekre, mert „kampányhazugságokkal nem foglalkoznak”. Szerinte Szijjártó nem áll a józan ész talaján, hogy nem hívatta be az orosz nagykövetet, noha korábban már országok esetében ez nem okozott neki gondot.

Sulyok Tamás köztársasági elnök köztörvényes bűnöző

– ezt már Gyurcsány Ferenc mondta felszólalásában, megjegyezve, hogy ezért mennie kell. Lezsák arra kérte, hogy „próbálja a jelzős szerkezeteket finomítaniֲ”, de Gyurcsány erre úgy felelt, „nem tudom”.

Gyurcsány szerint a kormány nem vitatta az általuk bemutatott dokumentumok hitelességét, ezért Sulyok nem maradhat elnök, mert többé nem köztársasági elnök, hanem „Orbán Viktor elnöki hivatalának szolgalelkű titkára”.

Az ülést Kocsis Máté zárta le, aki ugyan nem volt jelen, de Kövér Lászlónak küldött levelét felolvasták az Országgyűlésnek. Ebben arra kérte az ott lévőket, hogy kézfeltartással és szavazatszámlálóval szavazzanak az ülés napirendjéről. Az ülés nem volt határozatképes, amit a jelenlévők elfogadtak, ezzel véget ért az Országgyűlés.