Orbán Viktor egy Charles Michelnek, az Európai Tanács vezetőjének írt levelében számolt be Vlagyimir Putyinnak a háborúhoz kapcsolódó álláspontjáról – írja a Szisztema oknyomozó projekt által egy uniós diplomatától megszerzett levélre hivatkozva a Nasztojascseje Vremja.

Az azerbajdzsáni Susából július 5-én küldött, nem a nyilvánosság számára írt levélben Orbán azt írta, hogy sem Kijevben, sem Moszkvában nem az Európai Unió nevében tárgyalt, pusztán csak kíváncsi volt a háborúzó felek álláspontjára. A levél nagy részében ezt követően az oroszokét fejti ki, ami abból a szempontból érthető, hogy az ukránok elképzeléseit minden bizonnyal az uniós vezetők Orbán levele nélkül is jól ismerik.

Az orosz vezetés Orbán szerint magabiztosan hiszi, hogy az idő nekik, és nem az ukránoknak dolgozik, ugyanakkor Putyin – Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz hasonlóan – csak a túloldal veszteségeiről volt hajlandó beszélni. Az orosz elnök elmondta, hogy az ukránok havonta 40-50 ezer embert veszítenek, bár hozzá kell tenni, hogy ez sem egy túl bizalmas közlés, hiszen hasonló számot osztott meg a külföldi sajtó képviselőivel is június elején.

Ezzel szemben Zelenszkij azt állította idén februárban, hogy a háborúban addig 31 ezer ukrán katona halt meg, míg az amerikaiak egy tavalyi becslése szerint Kijev addig 70 ezer embert vesztett halottakban és 120 ezret sebesültekben.

„Az orosz elnököt meglepte, hogy Zelenszkij elutasította az ideiglenes tűzszünetet” – írta Orbán, aki maga vetette fel az ötletet az elnöknek. Az ukrán államfő később ezt azzal indokolta, hogy a tűzszünet lehetőséget biztosítana az oroszoknak arra, hogy megerősítsék a jelenlétüket a megszállt megyékben.

Orbán levele szerint Putyin is hasonló aggodalmaknak adott hangot, ő is attól tart, hogy az ukránok ezt a csapataik átcsoportosítására, illetve megerősítésére használnák fel. A magyar miniszterelnök szerint az oroszok és az ukránok csak olyan béketárgyalásokban vennének részt, ahol a másik fél is jelen van.

Putyin – Orbán szerint – egy esetleges fegyverszünet vagy béketárgyalás kiindulási alapjaként két dokumentumot jelölt meg. Az első a 2022-es isztambuli egyezménytervezet, amelyik tartós semlegességet írt volna elő Ukrajna számára, ugyanakkor biztonsági garanciákat is kínált mellé.

Más kérdés, hogy ezek a garanciák éppen Oroszországgal szemben nem érnének semmit, hiszen Putyin maga hivatkozott a tervezet ötödik pontjára Orbánnak. E szerint a garanciát vállaló országok katonai intervenciót indíthatnának Ukrajna védelmében, ha az ország támadás alá kerülne, ám csak akkor, ha mindenki beleegyezik, és Oroszország természetesen ott lenne a garanciát vállaló hatalmak között.

Ráadásul a tervezetben az is szerepel, hogy mindez csak a hatodik záradékban található területekre vonatkozik, és azt egyelőre nem tudni, hogy Ukrajna mely területei nem esnek ennek a hatálya alá.

Orbán röviden beszámolt a másik fontos dokumentumról is, amely a Kína és Brazília által az ukrán válság rendezésére összeállított terv, és amelyet az oroszok egyelőre mérlegelnek.

A miniszterelnök szerint Putyin nem nyilatkozott egyértelműen Zelenszkij béketervéről és a svájci békecsúcsról sem, egyedül az isztambuli tervezetről beszélt bővebben. Az pedig ebben a formában erősen korlátozná Ukrajna szuverenitását, továbbá az oroszok kényének-kedvének szolgáltatná ki az országot. Bár ezeket Orbán már nem írta bele a levelébe, de a fenti „biztonsági garanciákból” nagyon más következtetést nem lehet levonni.

Mindezek ellenére a magyar kormányfő arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Uniónak saját békekezdeményezést kellene indítania, mivel Amerikában jelenleg mindenkit a választások kötnek le.

„Ha nem leszünk képesek megállítani vagy korlátozni ezt a folyamatot, akkor az elkövetkezendő két hónapban a frontokon eddig nem látott súlyosságú katonai eseményeknek és veszteségeknek leszünk tanúi” – írta Orbán Viktor.