Közlekedésinfó címmel tartott sajtótájékoztatót Lázár János építési és közlekedési miniszter, amelyen ötpontos közlekedési akciótervet hirdetett. Elmondása szerint az elképzeléseket Orbán Viktor miniszerelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is támogatja.

Új személyszállítási törvény

Lázár szerint Magyarországon jelenleg nem világos, hogy milyen jogok illetik meg az állampolgárokat a közlekedés területén, ezért szeptemberben a parlament elé terjeszti az új személyszállítási törvényt, amely értelmében állampolgári alapjoggá nyilváníttatná a közlekedéshez való jogot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok számára az utazást a lakóhelyük és a járásközpont között a magyar állam köteles naponta háromszor, átszállás nélkül biztosítani. A járásközpontból a megyeszékhelyre pedig minimum naponta kétszer, átszállás nélkül kell utazást biztosítani. A miniszter szerint fontos törvényben rögzíteni ezeket az alkotmányos minimumokat, mert „ma aki adót fizet, nem tudja, mi jár az oktatás és egészségügy területén, a közlekedésben elsőként szeretnék ebben rendet vágni” – hangsúlyozta.

Egymilliárdos hitel vasútépítésre

Nyolcezer kilométernyi vasút maradt a trianoni Magyarországon, ebből 6500 kilométert használunk, de az utóbbi tizennégy évben 1200 kilométert újítottak fel. Azért nem tudják tartani a vasúti menetrendeket, mert a fel nem újított vasútvonalakon korlátozni kell a sebességet. Ezért vasutat kell építeni és fejleszteni szükséges a már meglévő vonalakat. Ehhez Lázár az Európai Beruházási Bankhoz (EIB) fordul egymilliárd eurós hitelkérelemmel. A 30 évre szóló hitel szerinte nagy vállalás, mert a magyar költségvetésnek egymilliárd eurós önrészt kell biztosítania, a megépítésre pedig négy év állna rendelkezésre. Ebből az átszámítva nagyjából 880 milliárd forintból 2025-ben indulna 500 kilométernyi új vasútvonal építése. Egy tucatnyi pályafelújítás is megtörténne, kezdve a fő vonalak mentén legtöbbet használt helyszínekkel. A Gubacsi-híd is megépülne, jönne még vasúti digitalizáció és új transzformátorok. Sőt, a HÉV-ek korszerűsítése is tervben van, de ez attól függ, hogy az Európai Bizottság milyen módon engedi hozzáférni a magyarokat bizonyos EU-s forrásokhoz – szúrt oda a miniszter.

Magyarok a spanyol piacon

Nagy szükség van járműbeszerzésre, ez azonban azért komplikált, mert Magyarországon már nincs saját márkás vonatgyártás. Ezért a magyar kormány egy ideje már próbálkozik a spanyol Talgo vasúti szerelvény- és vonatgyártó megszerzésével, Lázár szerint a tárgyalások továbbra is zajlanak. A magyar fél cserébe garantálná a spanyol gyárak és a munkaerő megőrzését. A Talgo vonatmegrendelései ugyanakkor a következő három-öt évre már telítettek, ezért az ügyletet hosszú távú tervnek nevezte a miniszter. Új járműveket a GYESEV-től lehetne vásárolni, de attól is minimum négy év múlva érkeznének, így csak a 2020-as évek végén, 2030-asok elején tudnának forgalomba állni. A harmadik lehetőség a még használt járművek vásárlása, amiről Lázárnak kell gondoskodnia, szerinte Nyugat-Európában most leszerelt, húsz-harminc éves járműveket kell beszerezni. Úgy fogalmazott: arra kapott felhatalmazást a miniszterelnöktől, hogy általa kiküldött fürkészként kutasson fel ilyen járműveket százas nagyságrendben.

Az utaskomfort fejlesztése

Lázár szerint szükség van a megfelelő utastájékoztatás biztosítására és az üzemeltetés fejlesztésére, ez utóbbiak sorából a légkondicionálást emelte ki, de odasorolta többek között a Déli pályaudvar felújítását is, amit elmondása szerint nem közpénzből, hanem ingatlanbefektetésekből finanszíroznának. „Szanálni fogjuk a MÁV által nem használt területeket, mint Rákosrendező” – magyarázza a bevételek forrását Lázár.

Szervezeti változások

Orbán azt tanácsolt Lázárnak, hogy „régi rendszerbe nem lehet új pénzt bedobni”, ezért új rendszerre van szükség, ami a MÁV és leányvállalatai újraszervezését jelenti. Decembertől várhatóan az új rendszer szíve a MÁV lesz, amelynek három leányvállalata a személyszállítás, pályaműködtetés és back office szolgáltatások lesznek, minden más oda olvad majd be. Szeptember elsején új menedzsment is érkezik a szervezet élére, Pafféri Zoltánt Hegyi Zsolt váltja a vezérigazgatói székben. Steininger Zsolt humánerőforrásért felelős vezérigazgató-helyettest Dányi Gábor korábbi helyettes államtitkár váltja.