“Egészségesebb lesz ettől a gyerek? Kevesebbet fog hiányozni? Hát nem!” – így kommentálta a HVG-nek egy házi gyermekorvos, hogy szeptembertől már nekik kell a KRÉTA-ba, vagyis a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerbe feltölteniük az iskolai hiányzásokról szóló orvosi igazolásokat.

Erről először idén márciusban esett szó, a tanév első napján pedig Takács Péter egészségügyi államtitkár Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral közösen jelentette be a változást. Bár arra eddig is volt lehetőség, hogy a szülők feltöltsék az igazolást a KRÉTA-ba, mostantól ez lesz az alapértelmezett menete az ügyintézésnek, a papíralapú igazolások csak technikai hiba esetén lesznek használhatók.

Az igazolások kiállításának eddigi legjellemzőbb módja az volt, hogy a gyerekorvos egy nyomtatványt töltött ki, miután a gyerek meggyógyult, azt személyesen vette át a szülő, majd eljuttatta az iskolába. Az orvos és az iskola rugalmasságától függően arra is volt lehetőség, hogy az elektronikusan kiállított igazolást a szülő e-mailben kapja meg és azt továbbítsa az iskolának, illetve feltölti azt a KRÉTA-ba.

Ha szigorúan az informatikai oldalát nézzük az átállásnak, akkor Maruzsa államtitkár nem fogalmazott pontosan, az orvosoknak semmiféle hozzáférésük nem lett a KRÉTA-hoz. Annyi történt, hogy összekapcsolták az oktatási adatbázist és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), így az iskolákban a gyerekek TAJ-száma és születési dátuma alapján hozzáférnek az igazoláshoz.

Úgy tudjuk, az átállást szakmai egyeztetések is megelőzték, hiszen a két adatbázisban tárolt személyes és orvosi adatok is bizalmasak, emiatt azokat három különböző szabályozás is védi. Vagyis az összekapcsoláskor az egészségügyi törvény, az információs önrendelkezési jogról szóló törvény, valamint az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (ismertebb nevén GDPR) vonatkozó részeit is figyelembe kellett venni.

Logikus elvárás, hogy a felület legyen egyszerűen kezelhető és gyors, hogy ne növelje tovább az adminisztratív terheket, az ugyanis épp a gyógyító munkáról venné el a fókuszt. Arra a kérdésünkre, hogy az intézkedés megfelel-e ennek a célnak, egy gyakorló háziorvos forrásunk annyit mondott: kormányzati elvárás, hogy minden egészségügyi okból történő hiányzást orvos igazoljon, vagyis

eddig is kellett igazolást írni, ezután is kelleni fog”.  

Gyerekorvosi ügyeleten

Túry Gergely

Épp ezt nehezményezi egy másik gyermekorvos, aki szerint eleve észszerűtlen, hogy egy-egy nátháról vagy hasmenésről is igazolást kell kiállítani, miközben ellátásra nem szorulnak a gyerekek ebben az esetben. Márpedig az influenzaszezonban akár napi 40 igazolást is kiállít, ami még optimistán számolva is legalább egy óra munka, miközben két-háromszor ennyi gyerek vár arra, hogy foglalkozzon vele. Úgy fogalmazott:

“a semmivel megy el az idő, miközben sürgős esetek várakoznak, de még ha nincs is súlyos beteg, akkor is hasznosabb lenne ezt az időt azzal tölteni, hogy beszélgetek a szülővel és tanácsot adok, hogy hogyan nevelhetné egészségtudatosabban a gyerekét.” 

A gyakorlatot korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is kifogásolta, a szervezet szerint ugyanis ha egy gyerek bár beteg, de nem szorul orvosi ellátásra, engedélyezni kellene, hogy a szülő igazolja a hiányzást. Vannak orvosok, akik alkalmazzák is ezt, és igazolás helyett egy nyilatkozatot küldenek be a szülőkkel az iskolába, amelyben elmagyarázzák, miért nem indokolt az igazolás kiállítása – írta az Eduline.

Ahogy arra a MOK felhívta a figyelmet, nem segít a helyzeten, hogy a vonatkozó rendelet sem egyértelmű, mert például az oktatási intézmény házirendjére bízza, milyen igazolást vár el hiányzás esetén, egészségügyi okból való távolmaradásnál azonban elvárja az orvosi pecsétet.

“Egymillió embernek nincs háziorvosa ebben az országban, az egészségkultúránkon is sokat kéne javítani, mert rengetegszer nem az fordul orvoshoz, akinek igazán szüksége van rá. Ebben a helyzetben tényleg ilyen látszatintézkedést kell hozni, ami nem vezet sehova?” – tette fel a kérdést egyik orvos forrásunk. 

Legalább működik (?) 

Attól eltekintve is, hogy van-e értelme minden esetben orvosi igazolás kiállításának, az új rendszer első pár napja nem zajlott zökkenőmentesen. Ennek egyik oka, hogy szintén szeptember elején már nem csak az iskolákban, hanem az óvodákban is bevezették a KRÉTA-t, erre azonban számos intézmény nem volt felkészülve elegendő eszközzel, máshol pedig a rendszer használatát kell a nulláról elsajátítani. Van olyan óvoda, ahol még csak a tesztüzem zajlik és a dolgozók se férnek hozzá, az EESZT-vel pedig végképp nincs összekötve a rendszer. Minderre a gyerekorvosok nem feltétlenül látnak rá, csak annyit érzékeltek, hogy valami nem működik, a szülői kikérőket pedig csak abban az esetben tudják elfogadni az intézmények, ha egy nappal hamarabb szólnak – vagyis, ha reggel lesz rosszul a gyerek, akkor senki nem tudja igazolni a távollétet.  

Egyelőre tesztelési fázisként élik meg az orvosok ezt az időszakot, gyűjtik a kollégák tapasztalatait, hogy azokat a jövőben tudják jelezni a szoftverfejlesztő cégek felé. A kezdeti fennakadás egyik oka lehet az is, hogy a tanév első napjaiban még előfordulhat átjelentkezés az iskolák között, így néhány nap után válnak csak véglegessé az osztálynévsorok, ekkor töltik fel az intézmények a tanulói adatokat a KRÉTA-ba. Vagyis amíg ez nem történik meg, előfordult, hogy bár az orvos regisztrált egy hiányzást, az “félúton” elveszett, nem jutott el az iskolába, hiszen annak adatbázisában még nem is szerepelt a gyerek.

A KRÉTA rendszer – az orvosi igazolás is itt követhető

Reviczky Zsolt

“Az igazolásokat módosítani, visszavonni nem lehet majd. Kérjük, a hiányzás első napján jelentkezzenek a rendelési idő végéig, a lezárást pedig akkor kérjék, ha már teljesen biztosak benne, hogy a gyermekük megy közösségbe” – tájékoztatta egy budapesti gyerekorvos a szülőket. Egy másik szakembert is az zavarja leginkább ebben a rendszerben, hogy az igazolás létrehozásakor a betegség kezdetét és végét is meg kell adni. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a tünetek első napján bejegyezzék azt, majd pár nappal később egészítsék ki azzal, hogy a gyerek meggyógyult. Márpedig

számos olyan iskola van, amelyik már első napon számonkéri a szülőkön a hivatalos papírt, vagyis az orvosnak meg kellene jósolnia, hány nap múlva lesz jól valaki.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mekkora teher az átállás a különböző társadalmi rétegek számára. Bár az általunk megkérdezett orvos praxisában nem gond ezt elmagyarázni a szülőknek, beleképzeli magát a leszakadó térségekben dolgozó kollégái helyébe. “Hogyan fogja elmagyarázni a mélyszegénységben élő, adott esetben írástudatlan szülőnek, hogy mostantól nem kap papírt, mint eddig, hanem majd a tanárnak kell azt letöltenie az adatbázisból?” – teszi fel a kérdést.