„Mi 1956 tanulsága? Mit üzen a nagyhatalmi politika szintjén?” Kérdezi eheti címlapján a Mandiner. Erre ugyan már adott választ Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a lapnak készített podcastban, ám miután azt a miniszterelnök hibának, mások az év legnagyobb politikai hibájának tartották, most nem győz magyarázkodni a konzervatív sajtó.

Először is idézzük fel Orbán Balázs híressé vált mondatait:

Mi nyilvánosan nem mondjuk el a véleményünket Zelenszkij elnök döntéséről az elmúlt 2,5 évben, amit csináltak a háború ügyében, vagy nagyon finoman fogalmazunk. Azért, mert minden országnak megvan a joga, hogy döntsön saját sorsáról, a vezetők vállalják a felelősséget. De pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 éve, mert felelőtlenség. Látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, sok ember halt meg, területeket vesztettek. Az ő joguk, szuverén döntésük, megtehetik. De ha minket megkérdeztek volna, akkor nem ezt tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert 56-ban az lett, ami lett, megtanultuk, hogy óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel, azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.

Október 23-hoz közeledve azonban a konzervatív lap próbálja menteni a menthetőt, ezúttal Orbán Balázs mellőzésével, a Mandiner csütörtöki lapszámának nagy része a „mi forradalmunk, a mi történetünk” címszóval próbálja helyrehozni a podcast műsorukban elhangzottakat.

A lap fülszövegében Szilvay Gergely a Mandiner munkatársa igyekszik helyre tenni a definíciókat. Véleménye szerint mítosz, hogy az EP-ben értelmes emberek ülnek, az ottani képviselők a magyar elnökség programja helyett gyakran példálóznak Ukrajna kapcsán 1956-tal. Emlékeztet, hogy már Orbán Viktor is elmondta, az 1956-os szabadságharc és az ukrajnai háború két teljesen más ügy. Hozzátette:

Szögezzük le, hogy Ukrajnát megtámadták, Oroszország agresszor, az ukránoknak joguk van védekezni. Nekünk pedig jogunk van azt tanácsolni nekik, hogy most már végre béketárgyalásokra van szükség. A helyzet az, hogy 1956-ban a magyarok elsősorban a kommunista kormány ellen keltek fel, és lényegében sikerrel is jártak, aztán a kommunisták behívták a szovjeteket.

A teljes lapban említésre sem kerül Orbán Balázs, a hírhedt podcast házigazdáját Kohán Mátyást is csak arról engedték értekezni, hogy Taylor Swift és Elon Musk melyik amerikai elnök mellett kampányolnak.

A Mandiner 1956-os lapszámának tartalmából

Siteri Nóra

Helyettük Magyar Péterre irányítják az olvasók figyelmét, azzal, hogy a nemzeti jelképeket nem lehet kisajátítani. A Tisza Pártnak semmi köze az 1956-os eseményekhez szerintük, a lap több forradalmárt is megszólaltatott, akik mind elmondták, „a zászló szent, tilos a napi politikai csatározások mocsarába lehúzni”. Megemlítik, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) petíciót indított, amivel azt szeretnék elérni, hogy törvényi rendelkezés védje a lyukas zászlót, politikai és kereskedelmi visszaélésektől.

Míg a lap nyomdában volt, addig Orbán Balázs a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli képzési központjának konferenciáján szerdán arról diskurált, “hogyan lehet ellentartani azoknak a nyugati világban tapasztalható negatív tendenciáknak”, amelyek szerint a történelem “egy idejétmúlt valami”, a nemzeti identitás pedig egy eltörlendő dolog.

“Egyes országok meg akarják tagadni múltjukat, identitásukat és azokat az értékeket, amelyeket az előző generációk fontosnak tartottak, sőt harcoltak értük” – folytatta gondolatmenetét Orbán Viktor politikai igazgatója, aki hozzátette azt is, hogy ezek a trendek a liberális politikából építkeznek. Az ukrán háború kapcsán véleménye szerint alternatív megközelítést kellene alkalmazni, amely a béketárgyalásokról és a tűzszünetről szól – írta meg szerdán az MTI. Hogy akkor mégis mi 1956 tanulsága, ezúttal inkább nem említette.