„Magyar Péter újabb hazugságokkal uszít a magyar vidék ellen!” – ezzel a címmel tett közzé egy kifejezetten hosszú posztot a napi nagypolitikával általában a közösségi felületein alig foglalkozó Nagy István agrárminiszter. Nagy haragját a posztot kiszúró 444 szerint Magyar egyik korábbi bejegyzése válthatta ki, közel két hete az ellenzéki politikus ugyanis arról posztolt, hogy az EP Mezőgazdasági Bizottságában is elmondta: „Ahogy az egész Unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett.”

Magyar azonban emellett több más dolgot is állított a kormány agrárpolitikájával kapcsolatban. Szerinte soha nem volt ennyire kevés családi gazdálkodó, a fiatal gazdáknak nincs földje, így küföldre kényszerülnek, az ország az alapvető tejet és a húst is importálja, sőt, írt olyat is, hogy „1990-ben a lengyel és a magyar agrárexport egyaránt 3,5 milliárd dollár volt. Ma a magyar 11 milliárd, a lengyel több mint ötvenmilliárd dollár.”

Nagynál az utóbbi napokban pedig Magyar kihúzhatta a gyufát, mert részletesen igyekezett reagálni a kijelentésekre. „A fővárosi kényelemből vagy a brüsszeli irodák falai közül másként látszik a valóság. A kommunista időszak megfosztotta a földjeiktől a gazdálkodókat, felszámolta hagyományos életformájukat. A következő nagy csapást a tanácsadód, Raskó György mérte a magyar élelmiszeriparra, amikor azt külföldieknek privatizálta. Ennek következtében az üzemeket bezárták és lebontották, ezáltal visszaszorították a magyar mezőgazdaságot az alapanyag-előállító szintre. Ez okozta az alacsony jövedelmezőségi szintet a gazdáknak” – írja Nagy, majd gyorsan sorolni is kezdi a kormány agrárérdemeit:

• „2010 után irányt tudtunk váltani a magyar mezőgazdaságban”, mindez szerinte pedig abban nyilvánul meg, hogy „2023-ra a magyar mezőgazdaság termelékenysége az 5. legjobb eredményt mutatja az összes EU tagország között 2010 óta. Most pedig azért valósítjuk meg 2021 óta a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programot, hogy ezen tovább javítsunk.”
• Azt állítja, hogy az ország minden pontján megújulnak az állattartó telepek, az élelmiszeripari üzemek, az öntözési beruházások.
• Magyar állításával szemben Nagy szerint a „Magyar Falu Programban érintett települések több mint felében nem hogy megállt a népességszám-csökkenés, hanem folyamatosan emelkedik a lélekszám.”
• Szerinte Magyar abban is hazudik, hogy visszaszorulnának a családi gazdaságok, ugyanis „a családi gazdasági keretek között működő gazdaságok száma nőtt a 2020. évi adatokhoz képest a szabályozási környezet kedvező megváltozásának köszönhetően 23 ezerről 55 ezerre.”
• „Rémhírterjesztéssel egyenértékű az az állítás, hogy a magyar állattartás eltűnt volna. Elértük, hogy a 2010 utáni években a szarvasmarha, a tej és a baromfi ágazatban is tartós növekedést látunk. 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 38 százaléka volt, ez az uniós csatlakozás óta a legmagasabb arány, emögött óriási erőfeszítések állnak” – állítja Nagy István.
• Szerinte az is hamis állítás, hogy importálnánk az alapvető tej- és hústermékek jelentős részét, hiszen „sertéshúsból es tejtermékekből nagyjából annyit termelünk, amennyit elfogyasztunk, és ugyanannyit exportálunk, mint amennyi hazánkba érkezik. A magyar baromfihús pedig az egyik legfontosabb exportcikkünk, egyharmaddal többet termelünk abból, mint a hazai fogyasztás.”

„Minimum sportszerűtlen a négyszer nagyobb Lengyelország exportértékét összevetni a magyaréval, és 20 év lemaradását a mostani kormány nyakába varrni, de 2010 után büszkén álljuk az összevetést. 2010-ben még mindössze 5,8 milliárd euró volt a magyar exportérték, de 2023-ra már elértük a 13,4 milliárd euró értékű exportot, a modernizációs programunk pedig ennek gyors további növekedését fogja jelenteni.

Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod”

 – zárta posztját egy szúrással az agrárminiszter.