„Annyira bántóak voltak, amiket a kancellárnak írt, hogy a gyomrom is összerándult tőle, még úgy is, hogy nem nekem szólt a levél. (…) Úgy érzem, vezetőként felelősségem van abban, milyen a kommunikáció a kollégák között, így tenni akartam azért, hogy ennek a stílusnak ne legyen helye az egyetemen” – így indokolta szerdán a bíróságon Major Klára, a Corvinus Egyetem közgazdaságtani intézetének vezetője azt, miért döntött 2023 őszén Ádám Zoltán elbocsátása mellett.

Csütörtökön este Ádám Zoltán maga hozta nyilvánosságra, mit tartalmaznak a fent említett levelek. Mindez azért fontos, mert az oktató jelenleg munkajogi perben áll az egyetemmel, ahol munkaviszonya visszaállításáért küzd, mert szerinte kirúgása jogszerűtlen volt. A Corvinus azzal érvel, hogy a docens „súlyos kötelezettségszegést követett el”, ráadásul megengedhetetlen stílusban levelezett a kancellárral, Domahidi Ákossal, ez adta az alapot az elbocsátásra.

A docens kirúgásának előzménye, hogy Ádám Zoltán etikai eljárást kezdeményezett, miután kivételezést tapasztalt a vizsgaidőszak alatt. Egyik diákját, aki nem teljesítette maradéktalanul a félév alatt teljesítendő feladatokat, Ádám a szabályok szerint nem engedte vizsgázni. A befolyásos családból származó diák édesanyja meg is jelent egy szeminárium végén, hogy Ádámmal beszéljen, végül az egyetem vezetése az oktató megkerülésével pótlási lehetőséget biztosított.

Az etikai eljárás során azonban előkerült egy másik, hasonló eset is, ott az Ádám Zoltánnal közös tárgyat oktató Vyacheslav Arbuzov gond nélkül adott pótlási lehetőséget. A vezetőség pedig egy újabb, szabálytalansági eljárást indított, hogy ennek részleteit, köztük Ádám esetleges felelősségét is vizsgálják. Ennek során Domahidi Ákos kancellár levélváltásokat kért be a docenstől, amelyeket a vezető szerint többszöri kérés ellenére se küldött el a megszabott határidőn belül. A határidők Ádám szerint direkt túl szűkek voltak.

A most nyilvánosságra hozott levelezésben csak az látszik, mit írt Ádám Zoltán, a kancellár, illetve más érintettek szavait kitakarta, de tartalmukat röviden jelzi. Bár nem tudjuk igazolni, hogy a leveleket valóban pontosan olyan formában küldte, mint azt most közzétette, annyi biztos, hogy a dokumentumok egybevágnak a Corvinus képviselői által idézettekkel.

„Tisztelt Kancellár úr, kedves Ákos, ismételt megkeresése meglepett. Nem világos számomra, hogy miért van szüksége a kollégáimmal folytatott emailváltásra, és azt milyen jogszabályi alapon kéri tőlem” – kezdődik az első szóban forgó levél. Erről Ádám közvetlen felette, Major Klára beszélt a tárgyaláson, ő volt az, aki azonnali kirúgásáról döntött.

A levélben a docens kifejti, aggályai vannak azzal kapcsolatban, ahogyan az ügyet az egyetem kezeli, „az a benyomása, hogy ez egy alibi vizsgálat” és a kancellár próbálja szétkenni a felelősséget. Hozzáteszi, felvetéseire nem kapott megnyugtató választ, így „nehéz jóhiszeműnek tekinteni bármilyen, az etikai vizsgálatok által érintett cselekménysorozatra vonatkozó másik vizsgálatot”.

A második dokumentum azzal kezdődik, hogy Ádám Zoltán diákja pótlási lehetőséget kér, mire válaszul a docens visszautasítja azt a tantárgyi követelményekre hivatkozva. „Úgy vélem, ez nem egyszerűen az egyetemi szabály, hanem az Ön érdeke is, mint a Corvinus Egyetem hallgatója, aki magas piaci értékű diplomát szeretne szerezni intézményünkben folytatott tanulmányai végén” – szól a levél.

Ezt továbbítja később Ádám Zoltán oktatótársának és felettesének, Vyacheslav Arbuzovnak és Major Klárának, majd jóval később a kancellár kérésére neki is.

„Az Ön levelei, úgy látszik, mindig hordoznak magukban nemvárt elemeket,

meglepő fordulatokat. Ilyen, számomra meglepő fordulat, hogy Ön az egyetem kancellárjaként, mint az egyetem képviselője, engem, az akadémiai szervezet tagját, bármire utasíthat” – firtatja ismét Domahidi hatáskörét. Jelzi, továbbra is fenntartásai vannak az üggyel kapcsolatban és felhívja a kancellár figyelmét arra is, előző nap átküldte neki a levelezést. A kancellár szerint félreértés történt, megkapta a leveleket, de nem mindet, amit kért, Ádám pedig válaszul jelzi, nem fogja tudni határidőn belül elküldeni a maradékot, de a hétvégén szívesen utánanéz, bár „őszintén szólva nem is pontosan érti, hogy mire gondol” a kancellár, tudomása szerint nála nincs más levél.

Miután két óra haladékot kap, még épp határidőn belül válaszol, azt írja, összevetette a továbbított leveleket a vizsgálati jegyzőkönyvben lévőkkel és arra jutott, maradéktalanul teljesítette a kérést. ”Szövegszerűen, szóról szóra egyezik a jegyzőkönyv azzal, ami az október 4-én továbbított emailekben áll.

Ha ennek megvizsgálásához szükséged van rám, szólj nyugodtan, szívesen megmutatom személyesen”

írja Ádám Zoltán. „Addig is köszönöm, hogy pénteken 5 és 6 között, négyszer 90 perc tanítás után ezzel foglalkozhattam. Nyilván fontos volt a vizsgálat számára.

Ha esetleg van valamilyen szombat hajnali vagy vasárnap esti határidős feladatom is, kérlek jelezd”.

– zárja a péntek délutáni beszélgetést. Választ azonban nem kap, így kedden reggel ő ír levelet a kancellárnak, amelyben érdeklődik, Domahidinek sikerült-e megállapítania, hogy az elküldött levelek azonosak-e azzal, amelyeket rajta keres.

„Ha igen, javaslom, kérj elnézést azért az egyik korábbi emailedben szereplő állításodért, hogy akadályozom az általatok folytatott vizsgálatot. Ha nem,

továbbra is szívesen segítek összevetni egymással két nem különösebben bonyolult, angol nyelvű szöveget”

– szól a másik levél, amely a tárgyaláson is szóba került. Erre mondta azt Major Klára, hogy a gyomra is összeszorult az Ádám által leírtaktól, Domahidi Ákos szerint a szöveg rá nézve „merőben sértő”, hiszen megkérdőjelezi angoltudását és szövegértési készségeit.

Az ügy fejleményeit ezen a linken követjük, a legutóbbi tárgyalásról ebben a cikkben számoltunk be:

A vizsgabotrány részleteit pedig Ádám Zoltán podcastunkban mesélte el: