A miniszterelnök beszédében felidézte, hogy három éve járt Sopronban megemlékezni a száz évvel korábbi népszavazásról, amelyen a város és a környező falvak 1921-ben megmutatták, mit jelent a nemzethez való hűség.

A soproniak akkor azt is megmutatták, hogy nem szabad beletörődni abba a sorsba, amit idegen hatalmak akarnak ránk erőltetni – mutatott rá. Sopron és környéke 1921-ben az anyaországban maradt, de a nagyhatalmak a magyarságot ránk erőltetett államhatárokkal elválasztották egymástól.

Azonban a magyarság erejét és jövőbe vetett bizalmát mutatja, hogy 103 évvel később is itt vagyunk, “él nemzet e hazán” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy akkor, az első világháború után, az ellenségeink úgy döntöttek a magyarok legyenek kicsik és szegények. Ezt a sorsot a magyarok azonban sohasem fogadták el, “mindig azt akartuk, hogy Magyarország nagy és gazdag ország legyen”.

A kormányfő szerint mi, magyarok mindig rajtavesztettünk, “ha civilizációs határvonalakhoz szorítottak bennünket”. Vesztesei voltunk annak, amikor az ország területén húzódott a keresztény és az iszlám civilizáció határa, és évszázados háborúskodásban fogyott a magyar élet, illetve odaveszett az ország gazdasági ereje. Vesztesei voltunk a hidegháborúnak is, amikor erőszakkal elszakítottak minket Európától – hangsúlyozta. Szerinte vesztese volt ennek a korszaknak Sopron is, amely akkor élte történelme legnehezebb korszakát, amikor innen pár kilométerre húzódott a vasfüggöny, megtöbbszörözve Trianon minden tragédiáját.

Sopron csak akkor tudott fejlődni, ha össze volt kötve az őt körülvevő világgal – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta: Sopron térsége nemcsak az északot és a délt, hanem a keletet és a nyugatot is összeköti, itt lépünk át a Kárpát-medencéből az Alpok vidékére. Ami pedig igaz Sopronra, az igaz Magyarországra is: csak akkor tud fejlődni, ha képes kihasználni kedvező földrajzi helyzetét, ha nem elzárja, hanem összeköti magát az őt körülvevő világgal – tette hozzá a kormányfő.

Ehhez, mint mondta, kellenek élénk politikai, gazdasági kapcsolatok, és a Magyarországot a világgal összekötő fizikai kapcsolatok is: repterek, vasutak, hidak és “gyorsutak” is. Mivel a kormány hivatása véget vetni az elmúlt évszázadok szétszakítottságának, elhatározták, hogy központi helyet csinálnak abból, ami a hidegháborúban még periféria volt, felteszik Magyarországot a térképre, Európa közepére – emelte ki.

Arról beszélt, hogy az elmúlt 15 évben a kormány 4200 milliárd forintot fordított közúti fejlesztésekre, 870 kilométernyi autópálya és autóút épült, bővült 2010 óta. Ma már 21megyei jogú város érhető el négysávos úton, és számuk jövőre 22-re nő. Magyarországon az M85-ös autóúttal együtt már 10gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, miközben 2010-ben csak három ilyen volt – mutatott rá Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az M85-ös végső szakaszával közvetlen kapcsolat jött létre az osztrák határ és a teljes magyar autópályarendszer között.

Azzal, hogy a románok is a schengeni térségbe kerültek, “eltöröltük a román-magyar határt”, így a mai útátadást pedig úgy is lehet tekinteni, hogy összekötötték a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal – mondta a miniszterelnök. Arról is beszélt: minderre önerőből volt képes az ország, az elkészült útszakasz tervezője és kivitelezője is magyar. Már csak az hiányzik, hogy “a sógorok” oldalán is elérjen a határig az autóút – fűzte hozzá. Orbán Viktor szólt arról is, hogy jövőre elkészül az M44-es gyorsforgalmi út autópálya-csatlakozása Kecskemétnél, illetve előkészítés alatt áll az M49-es első üteme, és az M4-es új szakasza is.

Ma tíz négysávos gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, tíz éven belül ezek száma 19-re emelkedik majd – hívta fel a figyelmet. Jelezte azt is, hogy jövőre több mint 300 beruházást indítanak mintegy 8100 milliárd forint értékben, amelyek eredményeképp Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi és elosztóközponttá válik Európában.

Orbán Viktor terve az, hogy 2025-ben “félretoljuk a háború felhőit az égről”, azért dolgoznak, hogy 2025 a magyar gazdaság számára egy fantasztikus év legyen. Megkezdi a termelését a BMW és a CATL debreceni, a BYD szegedi gyára is, elindul a Demján Sándor Program, amelyben 1400 milliárd forintot adnak a magyar kis- és középvállalkozásoknak, továbbá 2600 milliárd forintot szán a kormány a családok támogatására – sorolta.

Nőni fognak a bérek is, a következő három évben soha nem látott minimálbér-emelés vár Magyarországra. Mindannyian léphetünk, nem egyet, hanem akár kettőt is előre – hangsúlyozta. Aki kételkedik, annak álljon bizonyítékul az M85-ös út, “vállaltuk, belevágtunk és megcsináltuk” – zárta szavait Orbán Viktor az útszakasz átadása előtt, köszönetet mondva mindenkinek, aki részt vett az út építésében.