Magyarországon nincsen politikai tűzfal, ha egy pártra szavaznak az emberek, azt komolyan vesszük – mondta Orbán Viktor a svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában. A miniszterelnök ezt a német szélsőjobboldali AfD-vel (Alternatíva Németországnak) kapcsolatban mondta, aminek a társelnöke Alice Weidel találkozót kért tőle. Orbán jövő héten fogadja is a szélsőjobboldali politikust Budapesten, de hozzátette, hogy ő Olaf Scholz német kancellárt is meghívná Budapestre, ha érkezne ilyen megkeresés.

Németországban komoly politikai vitát okoz az, hogy a nagypártok elkezdtek együttműködni az AfD-vel, Berlin például tömegek vonultak emiatt utcára.

Orbán az interjúban hosszasan beszélt arról, hogy a Nyugat gazdaságilag is meggyengült, ezért Magyarországnak Kelettel kell szorosabb kapcsolatot kialakítania. Orbán szerint az EU-nak nincsen komoly stratégiája, már nem tekinthető globális szereplőnek. A miniszterelnök ezt azzal indokolja, hogy az EU nem tudta megakadályozni az orosz–ukrán háborút és a Nyugat-Balkánt nem tudta integrálni. „A közös külpolitika csak akkor lenne reális, ha Németország és Franciaország erős politikai vezetéssel rendelkezne, és a többiek is vele tartanának. De ez nem így van” – mondta Orbán.

Orbán ugyan Oroszországot a háborúval kapcsolatban agresszorként említi, az interjú egy pontján azt kérdezik tőle, hogy személyesen is így vélekedik-e.

Hagyjuk az értékelést a történészekre. Én politikus vagyok, és van egy uniós határozatunk. Ez arra kötelez, hogy >>orosz agresszióról<<beszéljek”

– fogalmazott kis tétovázás után. A miniszterelnök szerint hiba volt elhitetni az ukránokkal, hogy a győzelemig mellette fogunk állni, mert ez nem így van. Orbán szerint semmilyen mennyiségű fegyver nem lett volna elég Ukrajna számára. „A Nyugat csak akkor nyerheti meg ezt a háborút, ha saját katonáit küldi Ukrajnába. Ezt pedig kizártuk. Az ukránoknak egyszerűen nincs elég katonájuk” – jelentette ki Orbán.

A beszélgetés során szóba kerültek a Putyin-Orbán találkozók, amelyekről Orbán azt mondta, 2009 környékén, amikor készült visszatérni a hatalomba, direkt megkérdezte Putyint, hogy problémásnak tartja-e Magyarország NATO-tagságát. Orbán elmondása szerint Putyin erre nemmel felelt, mivel Magyarországon nem állomásoznak olyan fegyverek, amelyek Oroszországra fenyegetést jelentenének. „Őt a nagy hatótávolságú taktikai fegyverek aggasztják” – tette hozzá Orbán. A miniszterelnök azt is mondta, hogy számos megállapodást kötött Putyinnal, aki eddig mindig tartotta a szavát. “Az elmúlt tizenöt év tapasztalata az, hogy Magyarország bízhat Oroszországban” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter gyors felemelkedése nem azt jelenti-e, hogy az emberek elégedetlenek a kormánnyal, Orbán igennel felelt, bár szerinte az elégedetlenség inkább a háborúnak és a szankcióknak köszönhető, amely többek között inflációt, megemelkedett energiaárakat okozott, miközben alacsony volt a gazdasági növekedés. „A háborút sok okból nem szeretem, többek között gazdasági okokból sem” – jegyezte meg.

A beszélgetés végén kérdezték Orbán arról, hogy nem érzi-e magát fáradtnak a politizáláshoz. A miniszterelnök szerint a kérdés az, hogy a Fidesz meddig tartja őt a legesélyesebbnek a választások megnyeréséhez. „Jelenleg a lakosság körében még mindig magasabb a támogatottságom, mint a párté. Amíg ez így van, addig továbbra is én fogom vezetni a harcot.”