Miután csütörtökön este az EU-csúcson megvétózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós álláspontot, péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjút Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, nem új dolog a véleménykülönbség Magyarország és a tagállamok között, és bár ez eddig működött, az elmúlt hónapokban átalakult az unió és az Egyesült Államok közötti véleménykülönbséggé. Ebben a felállásban szerinte a Trump vezette Amerika áll a béke pártján, a 26 uniós ország pedig „ellenstratégiát” egyeztetett csütörtökön. Ezzel Orbán szerint a háború folytatása mellett tették le a voksukat, de úgy látja, hogy ha az amerikaiakkal együtt nem sikerült győzelemre segíteni Ukrajnát, akkor nélkülük végképp nem fog.

Ezt a háborút valakinek finanszíroznia kell, az utolsó fillérünk is rá fog menni – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, egy 800 ezer-egymillió fős hadsereget kell finanszírozni, „Ukrajna mint állam pedig nem működik”. Ennyi pénz nem hogy Európában, Amerikában sincs szerinte, és úgy látja, heteken belül erre a többi ország is rá fog jönni, és akkor érthető lesz a vétója.

Ukrajna uniós csatlakozásáról a miniszterelnök azt mondta, Kijev segítése tönkreteszi Európa gazdaságát, a szövetségbe való bevétellel pedig ez még nagyobb kockázat lenne. Ukrajna csak akkor lehet az EU tagja, ha ezt minden tagállam támogatja, a tárgyalásokat nem felgyorsítani kell, hanem minden apró részletet végig kell tárgyalni – jegyezte meg Orbán.

Az agrárium, a gazdaság már érzi a negatív hatásait annak, hogy az unió kisegítette Ukrajnát, de az is probléma, hogy „itt, egy szomszédos országban 800 ezer ember van fegyverben”. 30-40-50 ezer vendégmunkást tud fogadni Magyarország, de Ukrajnából Orbán szerint százezrek érkeznének, ennyi munkahely nincs, és a magyarok állását veszélyeztetné.

„Nem gatyáznék, igyekszem minél hamarabb tető alá hozni” – mondta a miniszterelnök a véleménynyilvánító szavazás tervezett időpontjáról. Hogy ez milyen fogadtatást kap majd az uniós intézményekben, arra a miniszterelnök a migrációról szóló, 2016-os népszavazást hozta példaként. Úgy látja, bár az EU-n belül a határkerítés okoz konfliktusokat a kormánynak, de ők ki tudnak tartani álláspontjuk mellett, mert mögöttük van a magyarok támogatása. Igaz, egy népszavazás érvényességi küszöbe 50 százalék, ez nem volt meg, de ez nem tartja vissza a miniszterelnököt attól, hogy hivatkozási alapnak használja a referendumot.

„A boltok haladnak, de nem elég gyorsan” – tért rá az árak csökkentésére a miniszterelnök. Elmondása szerint az árak alapvetően nem maguktól emelkednek, hanem valakik emelik őket, így Nagy Mártonnak van még munkája. Orbán azt állítja, a hatósági árak és a cégek profitjának korlátozását is szeretné elkerülni, de abban biztos, hogy valamit tenni kell.

A magyar gazdaságnak jót tesz, ha külföldről érkezik pénz beruházások formájában, örülni szoktunk neki a miniszterelnök szerint.

Ezek a jó dollárok, de vannak rossz dollárok, ezek a korrupt dollárok”

– tért rá a USAID-támogatásokra. Közvéleményt nem lehet külföldi pénzen vásárolni, ráadásul a korrupt dollárok nem csak az Egyesült Államokból, hanem Brüsszelből is érkeztek véleménye szerint, ami világos korrupció, és fel kell deríteni a részleteit. Húsvét környékén megszülethetnek azok a törvénymódosítások, amelyek a jövőben megakadályozzák, hogy külföldről érkező pénzzel lehessen befolyásolni a magyar közvéleményt – tette hozzá.

Orbán szerint Brüsszelben több idő lesz felderíteni a politikai korrupciót, mint Amerikában, ráadásul ott van még a harmadik szereplő, a Soros-hálózat is. „Sok milliárd forint kikerül majd a magyar közéletből, így nem a külföldi hangok lesznek kihangosítva, hanem valóban azok a viták zajlanak majd, amelyek a magyar érdekeket szolgálják” – állítja a miniszterelnök. „Aki fizet, az rendeli a zenét, ez esetben a politikai akciókat” – tette hozzá, majd megjegyezte, ennek szeretne véget vetni.