szerző:
Galicza Dorina
Tetszett a cikk?

Tizenhét oldalon keresztül magyarázzák, nem tudni, mekkora összegekről van szó, de biztosak abban, hogy több dollár jutott a hazai civileknek, mint amennyit bevallanak. Igaz, erre a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak semmi bizonyítéka nincs.

„A sajtóból megismert, valamint a saját kutatásai során feltárt információk” alapján közölt jelentést (pdf) a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal arról, hogyan érkeztek az amerikai USAID-pénzek Magyarországra. A dokumentum nem győzi hangsúlyozni, hogy a pénzek „rendkívül bonyolult, többlépcsős, szerteágazó finanszírozási rendszerben” mozogtak, amelyben magántőkealapok kaptak szerepet.

Láncziék szerint ennek az az oka, hogy a valós forrást és célt akarta elrejteni az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (United States Agency for International Development – USAID), a pénz pedig az uniós támogatásokkal is összefolyt.

A jelentés szerint az összesen több tízmilliárd dolláros összegből nemcsak „a hálózathoz kötődő politikai nyomásgyakorló aktivistacsoportok és médiavállalatok”, hanem terrorszervezetek is részesülhettek, tehát „az a narratíva, amely az ügynökséget humanitárius szervezetként állítja be, egyértelműen hamis”.

Kiemelt figyelmet kap a dokumentumban a 2021-ben indult Közép-Európa-program (CEP), amelyben értékelésük szerint „azon dolgoztak, hogy destabilizálják a térségben azokat az országokat, amelyek kormánya az amerikai mélyállam megítélése szerint nem az amerikai érdekeknek megfelelően alakítja politikáját”, emellett a kormánypártok lejáratása volt a cél.

Leginkább Lengyelország, Magyarország és Bulgária részesülhetett USAID-támogatásokban a dokumentumban írtak szerint, mert az Egyesült Államok ezt a térséget tartja a világ leggyorsabban autokratizálódó régiójának. Bár a jelentés kritikusan fogalmaz, azt elismerik, hogy a folyamat nem a jelenlegi kormánypártok színre lépésével indult, mert a USAID „már a rendszerváltozás idején demokráciaexportot végzett Magyarországon és a környező országokban”.

Mint írják, a program névleges célja az volt, hogy segítse az amerikai kormányzat azon erőfeszítéseit, amelyek ellensúlyozhatják a „rosszindulatú külföldi befolyást” a térségben. Ugyanakkor Lánczi hivatala hozzáteszi: „Ha az Egyesült Államok kormányzata valóban ezt akarta volna elérni, akkor nem a magyarországi politikai nyomásgyakorlók rejtett módon finanszírozott hálózatát használja fel, hanem a katonai szövetségi rendszeren belül és a diplomáciai kapcsolatokon keresztül tesz lépéseket”.

A USAID négy fejezetre osztotta tevékenységét, a jelentés megfogalmazása szerint ezekre:

  • a politikai nyomásgyakorló szervezetek kapacitásainak növelése,
  • a „független média” erősítése,
  • a jogállamisági és antikorrupciós jogőrképességek fejlesztése és
  • a választási, illetve politikai folyamatokban való részvétel fokozása.

Előbbi kettőre 10-10 millió, utóbbiakra 7,5-7,5 millió dollár juthatott, Magyarország és Lengyelország pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomozása szerint kiemelt célpont volt ezekben. Magyarország 2022 és 2024 között kilencmillió dollárt kaphatott.

A jelentés kapcsolatot fedezett fel a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány és a USAID között, a civilek politikai szerepvállalásának elősegítésében ugyanis az a National Democratic Institute kapott koordinátori szerepet, amelynek finanszírozásában Sorosék is részt vesznek.

A dokumentum végén hazai civil szervezeteket és szerkesztőségeket említ a jelentés, arra jutottak, hogy az elmúlt években amerikai támogatás érkezett Az Emberség Erejével Cum Virtute Humanitatis Alapítványhoz, a Magyar Helsinki Bizottsághoz, az Ökotárshoz, a Mérték Médiaelemző Műhelyhez, a DemNet Alapítványhoz, a Civil Kollégium Alapítványhoz, az Amnesty International Magyarországhoz és a Társaság a Szabadságjogokért-hoz is. Megjegyzik azt is: e szervezetek közül többen együttműködtek a Fővárosi Önkormányzattal, ezért oda is juthatott amerikai pénz.

A sajtótermékek közül többek között az Átlátszó, a Direkt36, a 444.hu, a Szabad Európa és a Telex került fel Lánczi Tamás listájára. Miután leírták, nem ismert, mekkora összeget kaphattak, idézték a 444 kiadójának, a Magyar Jeti Zrt.-nek a költségvetését, amely szerint a működés 2-4 százalékát adta a támogatás. Ezek után a Szuverenitásvédelmi Hivatal minden hivatkozás nélkül kijelenti, hogy „a 444 gazdálkodását behatóan ismerve ez bizonyíthatóan nem igaz”.

Másra mutogatnak Orbánék, pedig maguk is részt vesznek idegen érdekek európai képviseletében

Miközben Orbánék jogi lépésekre készülnek a független médiával és a civilekkel szemben, és ünneplik az USAID bedarálását, a német sajtó újabb nyomokra bukkant arról, a magyar kormány által támogatott szervezetek hogyan terjesztik az orosz propagandát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!