Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos április 4-én jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a korábbi Csepel Művek területén 500 ezer adag kristályt foglaltak le a rendőrök, összesen pedig több mint 100 kilogramm, a feketepiacon félmilliárd forintot érő kábítószert foglaltak le.

A Budai Központi Kerületi Bíróság még aznap nem végleges döntéssel elutasította a két gyanúsított letartóztatását, akikkel szemben üzletszerűen elkövetett kábítószer készítésének elősegítése miatt indult nyomozás.

A Fővárosi Törvényszék szerdán, április 16-án helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi határozatát, a végzés a két gyanúsított tekintetében végleges.

A bíróság a döntését akkor azzal indokolta, hogy a két gyanúsított esetében a velük közölt gyanúsítás még említés szintjén sem tartalmazott olyan tényeket, amelyek azt támasztották volna alá, hogy szándékuk és céljuk lett volna a náluk tárolt vegyi anyagokból kábítószernek minősülő anyag előállítása.

Az ügyészség azért jelentett be fellebbezést a döntéssel szemben, mert álláspontja szerint a két férfival szemben közölt gyanúsítás a törvényi tényállás valamennyi elemét tartalmazta, és a bíróság a gyanúsítás hiányosságai miatt nem látta megalapozottnak a gyanút.

Az ügy téma volt a kormányinfón is, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta:

„Természetesen fontos, hogy egy vád megalapozott legyen, fontos, hogy a jogállami kritériumok teljesüljenek, de az, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőit megalapozott gyanú ellenére nem helyezi a bíróság előzetes letartóztatásba, az sem a társadalmi igazságérzettel nem találkozik, de a konkrét esetben erősen vitatható, hogy a jogszabályokkal ez a döntés bármilyen formában összhangba hozható-e”.

De kiakadt Németh Szilárd is, aki már a Btk.-t is módosítaná, hogy drogügyekben ne lehessen mérlegelési joga a bírónak.

A Fővárosi Törvényszék mostani indoklásában ezzel szemben emlékeztetett, hogy a gyanúsítás közlésekor a cselekmény történeti tényállásának lényegét úgy kell közölni, hogy annak alapján a bűncselekmény megállapítható legyen. Felhívták a figyelmet arra, hogy „az alapos gyanút objektív tényeknek kell alátámasztania (…) nem lehet szubjektív vélekedés vagy puszta feltételezésekből történő további következtetés”.

A „megalapozott gyanú nem parttalan fogalom (…) nem bármely bűncselekmény gyanúját jelenti”, a felmutatott bizonyítékoknak pedig konkrét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját kell alátámasztaniuk.

Ebben az esetben a történeti tényállás hiányos, nem felel meg az eljárási törvényben meghatározott általános és különös rendelkezéseknek. Ráadásul a gyanúsítás hiányosságát a fellebbezés írásos indokolásában maga az ügyészség sem vitatta.

Horváth László kormánybiztos szerint „megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy szabadlábon védekezhetnek a csepeli kábítószer-gyárosok”. „Mi folyik itt a bíróságon” – írta a Facebookon.

Szerinte „az egykori amerikai nagykövettel cimboráló bíró döntését” hagyta ma jóvá a Törvényszék. Erről írt korábban a Magyar Nemzet is, a „Pressman kedvenc bírója engedte szabadon a droggyárosokat” című cikkben.

„A bíróság független, de véleményünk lehet: nincs az a szülő, aki szerint helyes, ha kábítószergyártó gyanúsítottak szabadlábon jöhetnek-mehetnek” – írta. „llyen többé nem fordulhat elő!”