Míg május 17-én, a homofóbia, bifóbia és transzfóbia elleni világnapon egy több szervezet által rendezett LMBTQI-jogi demonstrációt a rendőrség elfogadott, sőt biztosított is, addig az Alaptörvény frissen módosított cikkelyére hivatkozva betiltották azt a felvonulást, amelyet június 1-jére tervezett az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride alapítványa) és a Társaság a Szabadságjogokért.

A cél az volt, hogy kiálljanak a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívják a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre, és vállalták, hogy a “gyűlés nem tesz elérhetővé semmilyen pornográf vagy a szexualitást bármilyen módon ábrázoló tartalmat, kizárólag az LMBTQI közösség tagjait is megillető alapvető jogok védelmét és a jogegyenlőséget népszerűsíti, jeleníti meg”.

Az öt szervezet úgy döntött, hogy a Kúrián támadják meg a tiltó határozatot, és meg is született a döntés. Keresetlevelük szerint a gyülekezési hatóság határozatát hiányosan, illetve nem teljeskörűen feltárt tényállásra alapította, megsértette indokolási kötelezettségét, tévesen állított alapjogi kollíziót a békés gyülekezéshez fűződő és a gyermekek védelemhez való alapjoguk között, ezért jogellenes alapjogkorlátozáshoz vezet. Kérték továbbá, hogy a Kúria kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.

A Kúria közleményében kiemelte, ebben ebben az ügyben kellett első ízben alkalmaznia az Alaptörvény 2025. április 15-étől hatályos tizenötödik módosítását követően a XVI. cikk új szövegét, amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható, akár az utóbbiak – adott körülmények közötti – kiüresedésére tekintet nélkül.

Mint határozatuk kapcsán írják, a gyülekezési hatóság, vagyis a rendőrség határozata a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki – akár gyermek is – csatlakozhat, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmaz. A határozat nem vezette le, hogy a gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette.

A Kúria a gyülekezési hatóság helyett a tényállást nem állapíthatta meg, a hiányzó bizonyítást nem végezhette el, ennek hiányában viszont nem lehet állást foglalni a gyűlés megtiltásának törvényességéről, ezért a határozatot megsemmisítette, és a rendőrséget új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte, felhívva a figyelmét a bejelentett gyűlés tervezett időpontjára. Emellett pedig kötelezték a rendőrséget, hogy tizenöt nap alatt fizessék meg az együttesen 224 000 forint perköltséget.

Az Európai Unió Bíróságához fordulást a Kúria az ügy körülményeire tekintettel nem találta szükségesnek.