Tetszett a cikk?

Önállóbban dönthet, kevesebb dologról kell megkérdeznie a titkosszolgálati minisztert.

Szerdán az Országgyűlés elhalasztotta a költségvetés megalapozását szolgáló jogszabály és a versenyképesség erősítéséről szóló salátatörvény zárószavazását. A Törvényalkotási Bizottság csütörtöki ülésén kiderült, milyen módosítások miatt történt ez.

A költségvetést megalapozó törvénynél a győri ETO és az Újpest számára ingyen átadandó, ma is általuk használt sportingatlanok adatait pontosították. A másik jogszabálynak abba a részébe nyúltak bele, amely a közérdekű vagy közérdekből nyilvános külgazdasági adatok megismerhetőségéről szól. A mostani törvény szerint a külgazdasági és külügyminiszter csak a beruházási támogatásokra és a gazdasági kapcsolatok alakítására vonatkozó adatokról dönthet egyedül „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve”, más esetekben ki kell kérnie a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, azaz jelenleg Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök véleményét.

A már elkészült módosítás szerint Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve egyedül dönthet a külképviseletek közreműködésével külföldön megvalósuló vagy humanitárius célokat szolgáló állami beruházásokról és a külszolgálatban dolgozó emberek személyes adatairól is, egyedül arról kell megkérdeznie Rogánt, hogy valamely védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerése veszélyezteti-e Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit, de még ezt is csak „a nemzetbiztonsági érdek vélelmezett felmerülése esetében”.

Ezt egészítették ki csütörtökön azzal, hogy ha valamilyen, adatok megismerése iránti igényt nem a kormányzathoz, a külpolitikáért felelős miniszterhez, illetve a vezetése, irányítása alatt álló szervezetekhez nyújtják be, tehát az igényről nem ő hivatott dönteni, akkor az a más adatkezelő „az igény teljesíthetőségéről szóló döntését Magyarország külpolitikai, külgazdasági, biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági érdekeit önállóan mérlegelve hozza meg”. Az indoklás szerint ennek a kiegészítésnek – amely, ahogy a többi is, a most folyamatban lévő adatkérésekre is érvényes – az a célja, hogy „egyértelmű legyen a döntéshozatal és az érdekmérlegelés rendje”.

Nehéz pontosan értelmezni, hogy miről van itt szó, a bizottsági ülésen semmilyen magyarázat nem hangzott el. De figyelemre méltó, hogy ezt a módosítást néhány órával azután szavazták meg, hogy az Alkotmánybíróság közzétette keddi határozatát.

Az Alkotmánybíróság szerint sem kell kiadni a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseit

A testület többsége szerint beavatkoznának a külpolitikába, ha felülbírálnák a külügyminiszter elutasító döntését.

Ez azt mondta ki: nem sérti az Alaptörvényt, hogy Szijjártó Péter miniszter egyedül és érdemi indoklás nélkül nem engedélyezte a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésével kapcsolatos szerződések nyilvánossá tételét, mert az Országgyűlésnek joga volt ezt a kínai kormány engedélyétől függővé tenni.

A Törvényalkotási Bizottság ülését először vezette a Hende Csaba utódaként szerdán – egyébként 185 szavazattal, egyhangúlag – megválasztott új elnök, Fazekas Sándor Fidesz-képviselő, korábbi földművelésügyi miniszter.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!