A balatoni bringásoknak csak az egyharmada visel sisakot

A múlt héten kipattant sisakvitához csatlakozva hívták fel a készítők egy tavalyi tanulmányra a figyelmet, amely a Balaton körül tekerők sisakhordási szokásait (is) elemezte.

  • HVG HVG
A balatoni bringásoknak csak az egyharmada visel sisakot

Alig haladja meg az egyharmadot, egészen pontosan 35,6 százalék azoknak a kerékpárosoknak az aránya, akik sisakot hordanak a Balaton körüli bringaúton – írja a Telex egy 2024-es tanulmány alapján. A felmérést maguk a készítők juttatták el a laphoz, miután két tragikus baleset, illetve a kerékpárosklub elnökének megszólalása után az elmúlt napokban előtérbe került a téma.

A Kodolányi Egyetem Alkalmazott Kutatási és Innovációs Központjának Aktív- és Ökoturisztikai Kutatóintézete által végzett kutatásból kiderül, hogy a Balaton körül tekerők kétharmada férfi, közel száz százalékuk közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, életkor tekintetében pedig jobbára középkorú, mindössze a bringások 11 százaléka volt 30 év alatt és 9 százaléka 60 év felett.

A kutatók azt is megállapították, hogy a sisakhordók között többségben voltak a nők és a gyerekek, illetve sokan voltak azok, akik láthatóan komoly felszereléssel, országúti kerékpárokkal tekertek. Ez utóbbi csoport egyébként egyértelműen gyorsabban és bátrabban közlekedett a többieknél, és a kikerülések során is kisebb oldaltávolságot tartottak.

Ez utóbbi – bár a tanulmány ok-okozati összefüggést nem vizsgált – érdekes adalék az elmúlt napokban kibontakozó vitához. A múlt héten Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke írt arról, hogy a kötelező sisakviselés tragédiához vezetne. Kürti fő érve az volt, hogy a kötelező sisakviselés sokak kedvét elvenné a bringázástól, így a többi közlekedő is elszokna tőlük, ezért a balesetek száma is növekedne. Azonban megemlítette azt is, hogy a sisakot viselők vakmerőbben közlekednek, és az autósok is kevésbé vannak rájuk tekintettel.

Kürti állításaival vitába szállt Csurilla Gergely, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem tudományos munkatársa, szintén Kerékpárosklub-tag, mondván: Kürti állításait nem támasztják alá az eddigi kutatások, és hangsúlyozta: minden eddigi tanulmány azt támasztotta alá, hogy a sisak hatékony védelmet nyújt a sérülések ellen.

A (kötelező) sisakviselésről szóló vitának szomorú aktualitást ad, hogy míg tavaly egész évben 12, idén csak augusztusban két halálos biciklis baleset is történt. Az egyik Balatonbogláron, a másik pedig Etyeknél a Budapest–Balaton (BuBa) kerékpárútvonalon. Ez utóbbival a HVG is bővebben foglalkozott, a tragédia ugyanis egy olyan szakaszon történt, ahol az út kialakítása miatt kódolva vannak a hasonló esetek:

Túl a halállejtőn: tragédia, súlyos baleset, hetvennel száguldó bringások – mi történik a bicikliúton Etyeknél?

Tavaly egész évben, az ország teljes kerékpárút-hálózatán történt összesen 12 halálos kimenetelű biciklis baleset – tudta meg a HVG a Magyar Közúttól. Ennek ismeretében még megdöbbentőbb az, ami a fővároshoz közeli Etyeknél történt: a Budapest-Balaton (BuBa) kerékpárútnak ugyanazon a szakaszán 24 órán belül meghalt egy idős biciklis, egy másik bringás pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A Telex által bemutatott felméréshez az adatfelvételt 2024. május 5-étől október 12-éig végezték, véletlenszerűen kiválasztott hétvégéken, pénteken és vasárnap 6–22 óra között, három mérési ponton. Összesen 55 784 kerékpárosról rögzítettek információkat egy sztenderd adatlap segítségével. A teljes tanulmányt ezen a linken lehet elérni.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI / Bruzák Noémi