Tetszett a cikk?

Az önkéntes nyugdíjpénztári szféra szabályozásának felülvizsgálatára és a nyugdíjreform áttekintésére 2004 második félévében sort kell keríteni a szektor átláthatóságának javítása, az adminisztrációs terhek csökkenése és a befektetési szabályok módosítása érdekében.

„Magyarország 1998 és 2003 között elvesztegette azt az előnyét, amelyet a hatékony nyugdíjreform megvalósításával csak az utóbbi években foglalkozó európai uniós országokkal szemben korábban megszerzett" – jelentette ki Csehák Judit volt egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egy, a szakterület kérdéseit elemző konferencián. Az Európai Unióban a nyugdíjellátást és a nyugdíjrendszereket a nemzeti kompetencia körébe sorolják, ám a nyílt koordináció szabályai szerint számoltatják el az országokat. Magyarországnak 2004 végére kell elkészítenie azt az országjelentést, amely a társadalombiztosítási rendszer stratégiáját tartalmazza és azt az EU Idősödési stratégiai célkitűzései alapján fogják majd megítélni. Ha nem ezek mentén építjük fel a rendszert, nem fogják elfogadni a magyar jelentéseket – hívta fel a figyelmet Csehák Judit.



Az Európai Unió stratégiája a társadalom folyamatos és tartós elöregedésével kapcsolatosan három alapvető megállapításon alapul. Az első, hogy fő célként meg kell akadályozni az időskori elszegényedést, ami a foglalkoztatottak arányának növelését is jelenti. Ugyanakkor az EU-ban ez semmiképpen sem jelenti a fiatalok terheinek növelését – a megnövekedett járulékfizetés ugyanis erősen rontaná a versenyképességet –, hanem az aktívan, munkában eltöltött évek számát növeli. Magyarországon e tekintetben igen rossz a helyzet, ugyanis a szabályozás lehetővé teszi, hogy bárki minimális, 20 éves munkaviszony után nyugdíjba vonuljon, majd azt követően nyugdíjasként, járulékfizetés nélkül ugyanazon a munkahelyen folytassa pályafutását.



Ugyanakkor Magyarországon drámaian rossz a foglalkoztatottsági arány: a munkaképes korúak mindössze 52 százaléka dolgozik hivatalosan. Az a magyarázat, hogy az aktív, dolgozó lakosság óvatos becslések szerint is 10 százaléka kimarad a rendszerből, azaz semmiféle járulékot nem fizet.



Az EU második alapelve, hogy biztosítsa a nyugdíjasok életszínvonalának megtartását oly módon, hogy az átlagnyugdíjak összege legalább az átlagjövedelem 60 százalékával legyen azonos. Az átlagjövedelem 50 százalékánál alacsonyabb nyugdíj már a szegélység kockázatát hordozza – mutat rá az EU-ajánlás. Magyarországon a cél ma a 60 százalékos határ elérése, ugyanakkor az EU-átlag 65-70 százalék, de van olyan ország is, ahol az átlagbér 75 százaléka az átlagos nyugdíj nagysága.



A harmadik alapelv a szolidaritás alapelve. Az EU-ban is általános, hogy a férfiak és a nők átlagjövedelme közötti különbség a nyugdíjak esetében tovább növekszik. Ausztriában például átlagosan 11 százalékkal keresnek többet a férfiak, nyugdíjuk viszont csaknem 30 százalékkal magasabb, mint a nőké. E tendencián pedig változtatni kell. (MTI)
Piacra dobják az olaszok a 2,1 millió forintos elektromos miniautót

Piacra dobják az olaszok a 2,1 millió forintos elektromos miniautót

Horn Gábor: Nyerni lehet és nyerni kell, de ehhez mást és máshogy kell tenni

Horn Gábor: Nyerni lehet és nyerni kell, de ehhez mást és máshogy kell tenni

Válaszolt a kormánynak George Clooney: Várom a napot, amikor Magyarország újra rátalál arra, ami egykor volt

Válaszolt a kormánynak George Clooney: Várom a napot, amikor Magyarország újra rátalál arra, ami egykor volt