Az önkéntes nyugdíjpénztári szféra szabályozásának felülvizsgálatára és a nyugdíjreform áttekintésére 2004 második félévében sort kell keríteni a szektor átláthatóságának javítása, az adminisztrációs terhek csökkenése és a befektetési szabályok módosítása érdekében.

„Magyarország 1998 és 2003 között elvesztegette azt az előnyét, amelyet a hatékony nyugdíjreform megvalósításával csak az utóbbi években foglalkozó európai uniós országokkal szemben korábban megszerzett" – jelentette ki Csehák Judit volt egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egy, a szakterület kérdéseit elemző konferencián. Az Európai Unióban a nyugdíjellátást és a nyugdíjrendszereket a nemzeti kompetencia körébe sorolják, ám a nyílt koordináció szabályai szerint számoltatják el az országokat. Magyarországnak 2004 végére kell elkészítenie azt az országjelentést, amely a társadalombiztosítási rendszer stratégiáját tartalmazza és azt az EU Idősödési stratégiai célkitűzései alapján fogják majd megítélni. Ha nem ezek mentén építjük fel a rendszert, nem fogják elfogadni a magyar jelentéseket – hívta fel a figyelmet Csehák Judit.



Az Európai Unió stratégiája a társadalom folyamatos és tartós elöregedésével kapcsolatosan három alapvető megállapításon alapul. Az első, hogy fő célként meg kell akadályozni az időskori elszegényedést, ami a foglalkoztatottak arányának növelését is jelenti. Ugyanakkor az EU-ban ez semmiképpen sem jelenti a fiatalok terheinek növelését – a megnövekedett járulékfizetés ugyanis erősen rontaná a versenyképességet –, hanem az aktívan, munkában eltöltött évek számát növeli. Magyarországon e tekintetben igen rossz a helyzet, ugyanis a szabályozás lehetővé teszi, hogy bárki minimális, 20 éves munkaviszony után nyugdíjba vonuljon, majd azt követően nyugdíjasként, járulékfizetés nélkül ugyanazon a munkahelyen folytassa pályafutását.



Ugyanakkor Magyarországon drámaian rossz a foglalkoztatottsági arány: a munkaképes korúak mindössze 52 százaléka dolgozik hivatalosan. Az a magyarázat, hogy az aktív, dolgozó lakosság óvatos becslések szerint is 10 százaléka kimarad a rendszerből, azaz semmiféle járulékot nem fizet.



Az EU második alapelve, hogy biztosítsa a nyugdíjasok életszínvonalának megtartását oly módon, hogy az átlagnyugdíjak összege legalább az átlagjövedelem 60 százalékával legyen azonos. Az átlagjövedelem 50 százalékánál alacsonyabb nyugdíj már a szegélység kockázatát hordozza – mutat rá az EU-ajánlás. Magyarországon a cél ma a 60 százalékos határ elérése, ugyanakkor az EU-átlag 65-70 százalék, de van olyan ország is, ahol az átlagbér 75 százaléka az átlagos nyugdíj nagysága.



A harmadik alapelv a szolidaritás alapelve. Az EU-ban is általános, hogy a férfiak és a nők átlagjövedelme közötti különbség a nyugdíjak esetében tovább növekszik. Ausztriában például átlagosan 11 százalékkal keresnek többet a férfiak, nyugdíjuk viszont csaknem 30 százalékkal magasabb, mint a nőké. E tendencián pedig változtatni kell. (MTI)
Totális bukás lett Budapesten a műanyagmentes július

Totális bukás lett Budapesten a műanyagmentes július

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

Napon hagytak egy kikötött kutyát, belepusztult

Napon hagytak egy kikötött kutyát, belepusztult

Félbeszakadt a Savaria Karnevál a vihar miatt

Félbeszakadt a Savaria Karnevál a vihar miatt

"Európa nyilvános vécéje" – Magyarország betiltja a szlovén szennyvíziszap importját

"Európa nyilvános vécéje" – Magyarország betiltja a szlovén szennyvíziszap importját

Meglepő módon is betehet az emberiségnek a légszennyezettség

Meglepő módon is betehet az emberiségnek a légszennyezettség