A brüsszeli bizottság elnökét nem konkrétan a londoni bejelentés – vagy bármely más tagország ezzel kapcsolatos intézkedései – aggasztják, hanem általában a kialakult helyzet, amelyet szerinte alaposabban is meg kell vizsgálni – közölte Prodi szóvivője. Hozzátette azonban, hogy a bizottság egyelőre nem kíván politikai állásfoglalást kialakítani a fejleményekről, mert a rendelkezésére álló információk nem elég átfogóak és részletesek ehhez.



A szóvivők emlékeztettek arra is, hogy a csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás szerint a jelenlegi tagállamok legfeljebb hét évig tartó átmeneti időszakban tetszésük szerint szabályozhatják – korlátozhatják – az új közép- és kelet-európai tagországokból érkező munkaerő beáramlását. Tervezett vagy meghozott intézkedéseikről az átmeneti időszak első két évében az Európai Bizottságot sem kötelesek tájékoztatni. A bizottság ennek ellenére többször is kért tőlük tájékoztatást ezzel kapcsolatban, de erre még mindig csak a tagállamok egy része reagált, s a tőlük érkezett információk is töredékesek.



Egyelőre Nagy-Britannia sem tájékoztatta Brüsszelt a hétfőn bejelentett intézkedésekről, s amíg nem áll rendelkezésre ezekről részletesebb vagy hivatalosabb ismertetés, a bizottság érdemben nem tudja kommentálni őket – mondták a szóvivők. Emlékeztettek azonban, hogy a szociális kedvezményeket és juttatásokat illetően a csatlakozási szerződés nem határoz meg a munkaerő-áramláshoz hasonló átmeneti időszakot, vagyis ezekre a hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elve érvényes, éspedig már a csatlakozások napjától, május 1-től. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tagállamok e téren nem alkalmazhatnak másféle intézkedéseket az újonnan csatlakozó országok állampolgáraira, mint a jelenlegiekére. (MTI)