Várhatóan szeptemberben kerül kormány elé az új felsőoktatási törvény, amelynek legújabb változatából kikerült az intézmények fenntartói jogára vonatkozó szabályozás. A tárca a felsőoktatás bérezési rendszerét is módosítani kívánja – közölte Magyar Bálint oktatási miniszter.
Az oktatási tárca korábbi tervezete szerint, amennyiben az intézmény jövedelmének egyharmada saját bevételből származik, a fenntartói jogot átadhatta volna közalapítványnak, kht.-nak – mondta Magyar Bálint. Az elképzelést a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete élesen bírálta, mondván az az intézmények privatizációját indítja el. Ez szűkítő szabályozás lett volna, jelenleg ugyanis a fenntartói jogot bárkinek át lehet adni parlamenti hozzájárulással – mutatott rá a szaktárca vezetője. Magyar Bálint hangsúlyozta: elsősorban az érdekli, hogy az intézmények rugalmas gazdálkodási formákat tudjanak kialkítani. Az a cél, hogy az egyetemek, főiskolák szabadabban hozhassanak létre gazdasági társulásokat. Szerinte egyszerre kell védeni az állami vagyont, de fontos, hogy a felsőoktatási intézmények a saját bevételből származó forrásaikkal szabadabban gazdálkodhassanak. A tárca jelenlegi tervezete szerint nem intézmények egészére, hanem bizonyos feladatokra hozhatnának létre az egyetemek, főiskolák gazdasági társulásokat. A miniszter példaként említette a kollégiumok fenntartását, a kutatási tevékenységet. „Most legatyásodottak az egyetemek, évről-évre koldulnak a költségvetéstől” – fogalmazott Magyar Bálint, hozzátéve, hogy gazdag intézményekké kell válniuk, e nélkül ugyanis nem lehetnek versenyképesek a nemzetközi piacon. Az oktatók alkalmazását illetően a miniszter kompromisszumot szeretne elérni. Az egyetemi docenseknél és tanároknál lehetősége lenne az intézményeknek eldönteniük, hogy határozatlan időre vagy nyolc évig határozott időre alkalmazzák az oktatókat. Az a cél, hogy az intézmények kipróbálhassák az oktatókat. A határozott idejű szerződést a közalkalmazotti törvény ismeri, de a felsőoktatás területén eddig nem éltek vele. A minőségi munkát honoráló mozgóbérekről az az elképzelés, hogy az évenkénti emelések a mozgóbér alapba kerülnek egészen addig, amíg el nem érik a teljes jövedelem 20 százalékát. Előfordulhat, hogy egy átlagosan hat százalékos emelésből valaki három, valaki nyolc százalékkal részesül. A mozgóbérek rendszere 2005 januárjától lépne életbe. Az odaítélés szempontjait az egyetemek dolgozzák majd ki. A közoktatás területén is szeretnék az osztályfőnöki és minőségi pótlékot egy ilyen alapba gyűjteni. (MTI)
