Tetszett a cikk?

Várhatóan szeptemberben kerül kormány elé az új felsőoktatási törvény, amelynek legújabb változatából kikerült az intézmények fenntartói jogára vonatkozó szabályozás. A tárca a felsőoktatás bérezési rendszerét is módosítani kívánja – közölte Magyar Bálint oktatási miniszter.

Az oktatási tárca korábbi tervezete szerint, amennyiben az intézmény jövedelmének egyharmada saját bevételből származik, a fenntartói jogot átadhatta volna közalapítványnak, kht.-nak – mondta Magyar Bálint. Az elképzelést a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete élesen bírálta, mondván az az intézmények privatizációját indítja el. Ez szűkítő szabályozás lett volna, jelenleg ugyanis a fenntartói jogot bárkinek át lehet adni parlamenti hozzájárulással – mutatott rá a szaktárca vezetője. Magyar Bálint hangsúlyozta: elsősorban az érdekli, hogy az intézmények rugalmas gazdálkodási formákat tudjanak kialkítani. Az a cél, hogy az egyetemek, főiskolák szabadabban hozhassanak létre gazdasági társulásokat. Szerinte egyszerre kell védeni az állami vagyont, de fontos, hogy a felsőoktatási intézmények a saját bevételből származó forrásaikkal szabadabban gazdálkodhassanak. A tárca jelenlegi tervezete szerint nem intézmények egészére, hanem bizonyos feladatokra hozhatnának létre az egyetemek, főiskolák gazdasági társulásokat. A miniszter példaként említette a kollégiumok fenntartását, a kutatási tevékenységet. „Most legatyásodottak az egyetemek, évről-évre koldulnak a költségvetéstől” – fogalmazott Magyar Bálint, hozzátéve, hogy gazdag intézményekké kell válniuk, e nélkül ugyanis nem lehetnek versenyképesek a nemzetközi piacon. Az oktatók alkalmazását illetően a miniszter kompromisszumot szeretne elérni. Az egyetemi docenseknél és tanároknál lehetősége lenne az intézményeknek eldönteniük, hogy határozatlan időre vagy nyolc évig határozott időre alkalmazzák az oktatókat. Az a cél, hogy az intézmények kipróbálhassák az oktatókat. A határozott idejű szerződést a közalkalmazotti törvény ismeri, de a felsőoktatás területén eddig nem éltek vele. A minőségi munkát honoráló mozgóbérekről az az elképzelés, hogy az évenkénti emelések a mozgóbér alapba kerülnek egészen addig, amíg el nem érik a teljes jövedelem 20 százalékát. Előfordulhat, hogy egy átlagosan hat százalékos emelésből valaki három, valaki nyolc százalékkal részesül. A mozgóbérek rendszere 2005 januárjától lépne életbe. Az odaítélés szempontjait az egyetemek dolgozzák majd ki. A közoktatás területén is szeretnék az osztályfőnöki és minőségi pótlékot egy ilyen alapba gyűjteni. (MTI)
Ezért se egyen este hat után

Ezért se egyen este hat után

Mit tanulhat egy magyar kisvállalkozó a koronavírusból?

Mit tanulhat egy magyar kisvállalkozó a koronavírusból?

Még véletlenül se hagyja nyáron a kocsiban a kézfertőtlenítőt!

Még véletlenül se hagyja nyáron a kocsiban a kézfertőtlenítőt!