Tetszett a cikk?

Jelentősen emelkedett a munkavállalási engedélyek iránti kérelmek száma az Európai Unió több régebbi országában a kelet-, délkelet- és közép-európai államok májusi csatlakozása óta – jelentette a Magyar Távirati Iroda az EUObserver című brüsszeli hírlevélre hivatkozva.

Az adatokból az is kiderül, hogy egyelőre nincs szó százezres nagyságrendről. Az uniós ügyekre összpontosító internetes kiadvány friss híre szerint azokban az országokban, ahol azonnal megnyitották a munkaerőpiacot a keleti munkaerő előtt, viszonylag magas növekedést mutatnak az adatok. Az EU-ban elvben teljes a munkaerő mozgásszabadsága, de a régebbi EU-tagállamokban – kevés kivétellel – akkora volt a félelem a bővítés utáni időszakra, hogy a csatlakozási tárgyalások során többéves – fokozatosan felszámolandó – korlátozásokat harcoltak ki maguknak.



Svédországban például – a bevándorlási hivatal közlése szerint – májustól augusztus végéig 74 százalékkal több kérelmet jegyeztek, mint az előző évnek ugyanebben az időszakában. 2003-ban 1161, idén 2017 ilyen kérelmet nyújtottak be a hatóságokhoz. A új kérelmezők fele lengyel volt. Hollandiában az előző évhez képest több mint megduplázódott azoknak az engedélyeknek a száma, amelyeket az ú tagországok állampolgárainak adtak. Júniusban és júliusban 11 ezer engedélyt kaptak az új tagországok állampolgárai az előző évi 5 ezer után.



Írországban ugyancsak megnőtt az EU-államokból érkezők száma, 23 ezer ember kért engedélyt munkavállaláshoz a csatlakozást követő első három hónapban. Az új tagállamokban tartja magát az az álláspont, hogy egyelőre messze nem igazolódtak a régi tagok félelmei, hogy százezres nagyságrendben árasztják el kelet-európai munkakeresők az EU munkapiacait. Strasbourgban, az Európai Parlamentben a múlt héten ismertettek egy uniós tanulmányt, amely szerint az újonnan csatlakozott országok aktív lakóinak kevesebb mint egy százaléka gondol egyáltalán arra, hogy külföldön munkát vállaljon. (A fent említettekkel ellentétben Nagy-Britanniában például mindössze 8 ezer új munkavállalót vettek nyilvántartásba a kelet-európaiak csatlakozása óta.)



Mint a tanulmány bemutatását kísérő közmeghallgatást követően Demszky Gábor (SZDSZ) európai parlamenti képviselő elmondta, ajánlásaiban a jelentés a tényleges politikai felülvizsgálatot szorgalmazza, tehát, hogy az EU-tagországokban készüljenek felmérések a munkavállalással kapcsolatban, és a 2006-ban lejáró átmeneti időszak után változtassanak a szabályozáson (elvileg 2009-ig van lehetőségük a tagországoknak a munkavállalás korlátozására).



Demszky akkor úgy vélte, a tanulmány jó alapot jelenthet az unión belül a munkavállalás terén alkalmazott diszkrimináció elleni érveléshez. Támogatta a magyar képviselő a tanulmánynak azt a következtetését is, hogy folytassanak a közvélemény számára felvilágosító kampányt a régebbi EU-tagországokban, és az illetékes szerveknél próbálják elérni a korlátozások mielőbbi megszüntetését
Annyian kirándulnak Szentendrére, hogy le kell zárni a belvárosát

Annyian kirándulnak Szentendrére, hogy le kell zárni a belvárosát

Hajduk Károly: "Abban reménykedem, hogy ez a járvány észhez térít minket"

Hajduk Károly: "Abban reménykedem, hogy ez a járvány észhez térít minket"

Koronavírusos a szerb elnök fia

Koronavírusos a szerb elnök fia