Tetszett a cikk?

Az önkormányzatok jelentős többségénél nem teljesült a hat százalékosra tervezett idei béremelés, a különböző címeken kifizetett összegek nem fedezik az inflációt; az érdekvédelmi szövetségek egyetértenek abban, hogy az önkormányzati rendszer finanszírozása mielőbb reformra szorul.

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke közölte, hogy az önkormányzati szférában idén nem teljesült a hat százalékos béremelés. A béremelés valós mértéke még vita tárgya. A kormány és az önkormányzatok közötti vita lényege, hogy a kormány szerint a béremelés 4 százalékának fedezetét a helyhatóságok a költségvetésben már megkapták. A kormány egy hónappal korábban kiadott rendeletében további egy százalékot ad azoknak a helyhatóságoknak, melyek teljesítik az idei 6 százalékos béremelést. Az önkormányzatok ezzel szemben azt mondják, hogy az idei évi büdzsében nem kapták meg a béremelés fedezetét, az ígért egy százalékot pedig rendkívül kevésnek találják. A következő évi tárgyalások alapja Szabó Endre szerint csak a bértábla lehet, ebben látják a biztosítékát annak, hogy a munkavállalókhoz valóban eljusson a pénz.



A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke pedig úgy látja, hogy az idén esély sincs arra, hogy az önkormányzatok által foglalkoztatottak teljes körűen hozzájussanak 6 százalékos béremelésükhöz. „Nem jogszerű, nem alkotmányos, hogy a közoktatási feladatokat el kell látniuk az önkormányzatoknak úgy, hogy ezen belül a pedagógusok béremeléséhez nem kapják meg a szükséges fedezetet a kormánytól” – mondta Dióssy László.



Ahol sikerül, ott az egyéb bevételekből, helyi adókból próbálják kompenzálni a terheket. Ezeket az összegeket a fejlesztési pénzekből faragják le, de volt, ahol hitel felvételére kényszerültek. A legfájdalmasabb – hangsúlyozta Dióssy –, hogy az uniós pályázatok pénzét több településen kénytelenek átcsoportosítani. A TÖOSZ-hoz tartozó 1700 önkormányzat 90 százaléka nem volt képes idén a közalkalmazotti bér emelésére, s elenyésző azoknak a helyhatóságoknak a száma, amelyek a tervezett inflációhoz igazodó 6 százalékos béremelést meg tudták közelíteni.



Demszky Gábor főpolgármester, a TÖOSZ társelnöke szerint elengedhetetlen, hogy minél előbb megtörténjen az államigazgatáson belüli feladatmegosztási rendszer felülvizsgálata, és az önkormányzati finanszírozási rendszer reformja. Az önkormányzatok kötelező és vállalt feladataihoz megfelelő pénzeszközöket kell rendelni. Ez azonban csak az államháztartás egészének reformjával, az államháztartási és a közigazgatási törvény módosításával együtt lehet eredményes, ez pedig több évet kíván.



Szabó Lajos Mátyás, a Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetségének soros elnöke szerint az önkormányzatok többségének nincs annyi forrása, hogy a béremelésre kötelezettséget vállaljanak, ezért „pótló megoldásokat” keresnek. A kerületi vezető ezek között említette a jutalomalap-bővítést. A polgármester ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően az önkormányzatok előtt új anyagi lehetőségek nyíltak.



Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke közölte, hogy az idei bérnövekménynek „semmilyen fedezete nincs”. A költségvetésből kapott források a kötelező feladatokra sem elegendők. Amit a kormány megígér, annak 100 százalékos fedezetét oda kell adnia az önkormányzatoknak – tette hozzá.



Toller László, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke szerint ha a kormány a közalkalmazotti bérfejlesztésnek ekkora hányadát az önkormányzatokra akarja terhelni, azt vagy nem, vagy csak fontos fejlesztések rovására lehet megvalósítani. Szita Károly, az MJVSZ társelnöke szerint alkotmányellenes, ahogy a kormány kezeli a közalkalmazotti bérfejlesztést, ezért szakértőik már egy olyan kereseten dolgoznak, amelyet az Alkotmánybírósághoz kívánnak beadni. A politikus hangsúlyozta, hogy támogatják a közalkalmazottak keresetének kiegészítését, „nagyon szívesen adunk, ha van miből, de ma nincs az önkormányzatoknak erre pénze". Megjegyezte: országos szinten ehhez 30 milliárd forint kellene az önkormányzatoknak, míg az állami kiegészítés 6,5 milliárd forint lenne. A törvény szerint az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatokhoz meg kell adni a forrást is – közölte.



A béremelés teljesítésében kivételt jelentenek a megyei önkormányzatok. Balogh László, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke elmondta, hogy az önkormányzatokhoz tartozó intézményekben közel 60 ezer közalkalmazott dolgozik, számukra megyénként változó mértékben tudták a bérnövekményt előteremteni. Mint mondta: „A megyei önkormányzatoknál nem áll rendelkezésre költségvetési tartalék, a további bérfejlesztéseket csak központi forrásból tudják megoldani." (MTI)
Máshol Európában: a cég leáll, de az állam beszáll a bérek kifizetésébe

Máshol Európában: a cég leáll, de az állam beszáll a bérek kifizetésébe

4 millió maszk és több mint 400 ezer védőruházat érkezett Kínából

4 millió maszk és több mint 400 ezer védőruházat érkezett Kínából

„Hiányoljuk az oligarchák közteherviselését” – az ellenzék a kormány gazdaságélénkítő csomagjáról

„Hiányoljuk az oligarchák közteherviselését” – az ellenzék a kormány gazdaságélénkítő csomagjáról