Cser Ágnes, a sztrájkot meghirdető Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke az MTI-nek korábban azt mondta, a magyar egészségügy történek legnagyobb figyelmeztető sztrájkja veszi kezdetét ezzel. Szerda este még egyeztetett egymással az egészségügyi miniszter és a szakszervezeti vezető,; megállapodás nem született, de további tárgyalásokat helyeztek kilátásba. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos sztrájkbizottsága szeptember 29-én juttatta el felhívását az MTI-nek, amelyben közölte: az egész napos munkabeszüntetéshez nemcsak az egészségügyi és szociális ágazatban, de a közszolgáltatás más területén dolgozók is csatlakozhatnak.
A felhívás szerint a munkabeszüntetés célja, hogy színvonalas körülmények között, megfelelő jövedelem mellett elegendő és képzett szakember lássa el a betegeket, megszüntetve ezzel a hálapénzt is. "Bár nem a mi kötelezettségünk lenne, de mégis nekünk, munkavállalóknak kell kikényszerítenünk a kormányzati döntéseket azért, hogy megfelelő feltételek között, a szakmai szabályok betarthatóságával gyógyíthassuk, gondozzuk és ápoljuk betegeinket és a gondozásunkra bízottakat" – olvasható a sztrájkbizottság közleményében. Ágoston Zsuzsanna, az országos sztrájkbizottság elnöke szerint a bizottság elhatározta, hogy a sztrájkot mindaddig heti rendszerességgel folytatja, amíg nem sikerül megállapodni a kormányzat által kijelölt tárgyaló delegációval. „Ennek megfelelően, ha az október 7-i sztrájk nem jár eredménnyel, október 15-én pénteken, majd 18-án hétfőn és 26-án kedden is beszüntetjük a munkát" – jelentette ki.
A munkabeszüntetéssel egyetért a Magyar Orvosi Kamara, azonban a Magyar Kórházszövetség szerint éppen a betegek sínylik meg az effajta érdekérvényesítést. A sztrájkkal szolidaritást vállalt a budapesti Heim Pál Gyermekkórház, amelynek dolgozói az utolsó pillanatban léptek vissza a sztrájktól, az intézményvezetés nyomására hivatkozva. Emellett szolidáris a MÁV kórház és Központi Rendelőintézet Önálló Szakszervezetének sztrájkbizottsága, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szakszervezete, és a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi intézményeinek szakszervezeti bizottsága és a ceglédi kórház is. A csütörtöki országos munkabeszüntetés előzménye a szegedi új klinikán július 22-én lezajlott figyelmeztető sztrájk, amellyel a dolgozók a betegellátás színvonalát és biztonságát veszélyeztető, lehetetlen munkakörülmények ellen tiltakoztak. A sztrájk nem vezetett eredményre, ugyanis a kormányzat nem jelölt ki tárgyalópartnert az egyeztetésre.
Az EDDSZ követelései nem irreálisak, akár a bérek, akár egyéb tekintetben – fejtette ki Rácz Jenő, az egészségügyi miniszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában, nem sokkal az ország több egészségügyi intézményében kezdődött sztrájk előtt. Szerinte a magyar egészségügyi dolgozóknak nem jár kevesebb bér, mint az Európai Unió bármely más országában dolgozó kollégáiknak. Ugyanakkor nem a sztrájkot tartja alkalmasnak az érdekérvényesítésre, de nem kérdőjelezi meg a magyarországi munkavállalók jogát arra, hogy ezzel az eszközzel éljenek. Cser Ágnes elmondta, hogy ők sem a sztrájkot tartják megoldásnak, de már nem lehet tovább várni, a szakmai szabályokat nem tudják betartani és betartatni. Közölte, hogy a heti egy sztrájkkal írásos kormánygaranciával vállalt megállapodás esetén hagynának fel. Működési kiadásokra és a bérezésre, megfelelő ütemezéssel, garantált juttatásokat tartanának szükségesnek; egyebek között a paraszolvencia kiküszöbölése is csak így képzelhető el. Cser az állam szerepének csökkenését sem tudja elfogadni.
Az egészségügyi miniszter szerint a sztrájkot hirdetőknek csak töredéke kap paraszolvenciát. Annak a véleményének adott hangot, hogy van esély olyan megegyezésre, amelyet Cser Ágnes körvonalazott. Kitért rá, hogy tízéves bérfelzárkóztatási programban gondolkodik. Első lépésként még ebben a kormányzati ciklusban el kell érni a tíz csatlakozó ország átlagát – hangsúlyozta Rácz Jenő, hozzátéve, hogy ez reális cél. A miniszter szerint évek óta most először van lehetőség arra, hogy a jövő évi büdzsében a dologi kiadásokban is előre tudjanak lépni. (MTI)
A felhívás szerint a munkabeszüntetés célja, hogy színvonalas körülmények között, megfelelő jövedelem mellett elegendő és képzett szakember lássa el a betegeket, megszüntetve ezzel a hálapénzt is. "Bár nem a mi kötelezettségünk lenne, de mégis nekünk, munkavállalóknak kell kikényszerítenünk a kormányzati döntéseket azért, hogy megfelelő feltételek között, a szakmai szabályok betarthatóságával gyógyíthassuk, gondozzuk és ápoljuk betegeinket és a gondozásunkra bízottakat" – olvasható a sztrájkbizottság közleményében. Ágoston Zsuzsanna, az országos sztrájkbizottság elnöke szerint a bizottság elhatározta, hogy a sztrájkot mindaddig heti rendszerességgel folytatja, amíg nem sikerül megállapodni a kormányzat által kijelölt tárgyaló delegációval. „Ennek megfelelően, ha az október 7-i sztrájk nem jár eredménnyel, október 15-én pénteken, majd 18-án hétfőn és 26-án kedden is beszüntetjük a munkát" – jelentette ki.
A munkabeszüntetéssel egyetért a Magyar Orvosi Kamara, azonban a Magyar Kórházszövetség szerint éppen a betegek sínylik meg az effajta érdekérvényesítést. A sztrájkkal szolidaritást vállalt a budapesti Heim Pál Gyermekkórház, amelynek dolgozói az utolsó pillanatban léptek vissza a sztrájktól, az intézményvezetés nyomására hivatkozva. Emellett szolidáris a MÁV kórház és Központi Rendelőintézet Önálló Szakszervezetének sztrájkbizottsága, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szakszervezete, és a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi intézményeinek szakszervezeti bizottsága és a ceglédi kórház is. A csütörtöki országos munkabeszüntetés előzménye a szegedi új klinikán július 22-én lezajlott figyelmeztető sztrájk, amellyel a dolgozók a betegellátás színvonalát és biztonságát veszélyeztető, lehetetlen munkakörülmények ellen tiltakoztak. A sztrájk nem vezetett eredményre, ugyanis a kormányzat nem jelölt ki tárgyalópartnert az egyeztetésre.
Az EDDSZ követelései nem irreálisak, akár a bérek, akár egyéb tekintetben – fejtette ki Rácz Jenő, az egészségügyi miniszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában, nem sokkal az ország több egészségügyi intézményében kezdődött sztrájk előtt. Szerinte a magyar egészségügyi dolgozóknak nem jár kevesebb bér, mint az Európai Unió bármely más országában dolgozó kollégáiknak. Ugyanakkor nem a sztrájkot tartja alkalmasnak az érdekérvényesítésre, de nem kérdőjelezi meg a magyarországi munkavállalók jogát arra, hogy ezzel az eszközzel éljenek. Cser Ágnes elmondta, hogy ők sem a sztrájkot tartják megoldásnak, de már nem lehet tovább várni, a szakmai szabályokat nem tudják betartani és betartatni. Közölte, hogy a heti egy sztrájkkal írásos kormánygaranciával vállalt megállapodás esetén hagynának fel. Működési kiadásokra és a bérezésre, megfelelő ütemezéssel, garantált juttatásokat tartanának szükségesnek; egyebek között a paraszolvencia kiküszöbölése is csak így képzelhető el. Cser az állam szerepének csökkenését sem tudja elfogadni.
Az egészségügyi miniszter szerint a sztrájkot hirdetőknek csak töredéke kap paraszolvenciát. Annak a véleményének adott hangot, hogy van esély olyan megegyezésre, amelyet Cser Ágnes körvonalazott. Kitért rá, hogy tízéves bérfelzárkóztatási programban gondolkodik. Első lépésként még ebben a kormányzati ciklusban el kell érni a tíz csatlakozó ország átlagát – hangsúlyozta Rácz Jenő, hozzátéve, hogy ez reális cél. A miniszter szerint évek óta most először van lehetőség arra, hogy a jövő évi büdzsében a dologi kiadásokban is előre tudjanak lépni. (MTI)