Az idén az első hét hónapban a bruttó nominális átlagkereset 8,6 százalékkal, a nettó 7,3 százalékkal, a reálkereset pedig 0,2 százalékkal volt magasabb mint egy évvel korábban. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 789 ezer volt 2004 első nyolc hónapjában, ami 0,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,5 százalékkal nőtt, a költségvetésé 1 százalékkal csökkent.



A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2004. január-augusztusban 141400 forint volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 134500 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 158200 forintot kerestek. A bruttó nominális keresetek a versenyszférában 9,7 százalékkal, a költségvetési területen 5,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.



A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt, 309200 forinttal. A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak voltak. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91500 forintnak felelt meg január-augusztusban – ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 68800, a szellemi foglalkozásúaké 118200 forint volt – 7 százalékkal nőtt a tavaly január-augusztusihoz képest.



A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 148500 forint (január-augusztusi középárfolyamon számítva 583 euró) volt, 8,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004. január-augusztusban munkavállalónként átlagosan 4,8 százaléknak felelt meg. Az alkalmazotti létszám átlagot meghaladó növekedése volt megfigyelhető az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, kereskedelem, javítás, építőipar, egyéb közösségi személyi szolgáltatás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban.



A hagyományosan létszámvesztő bányászat és mezőgazdaság mellett a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágban, illetve a feldolgozóiparban csökkent jelentősebben a létszám 3,6, illetve 2,2 százalékkal. A feldolgozóiparon belül a gépipar létszáma ugyan átlagot meghaladóan, 3,1 százalékkal nőtt, ám ez nem ellensúlyozta a többi ágazat létszámvesztését. A költségvetés három fő területén: oktatás, egészségügy, közigazgatás 0,7-1,4 százalék közötti volt a létszámcsökkenés, azonban az egészségügyi ágon belül a humán-egészségügyi ellátást ennél nagyobb, 2,9 százalékos csökkenés jellemezte, míg a szociális ellátásban 1,8 százalékkal emelkedett a létszám. (KSH)