Az ITER megépítése a világ egyik legfontosabb tudományos tervének számít: létrehozásával és sikeres működtetésével az emberiség beléphet a korlátlanul rendelkezésre álló energia korszakába. Ezért, s mert a reaktor felépítési helyszínének megszerzése óriási gazdasági előnyöket jelent az adott országnak, nagy az érte folyó versenyfutás. Az ITER létrehozására és működtetésére a résztvevő országok 30 év alatt 10 milliárd eurót szánnak, az építkezés helyszínén több ezren dolgoznak majd, a működtetés pedig ezer tudós, mérnök, adminisztratív dolgozó számára teremt munkahelyet.



A franciaországi helyszínt az EU-államok mellett Oroszország és Kína támogatja, Japánt viszont az Egyesült Államok és Dél-Korea. A vita már majdnem egy éve folyt a kiválasztásról, s az EU-tagok az amerikai elnökválasztástól remélték a megoldást, azaz azt, hogy Bush elnök esetleges veresége nyomán egyszerűbb lesz a francia helyszín elfogadtatása.



Most, hogy nem született döntés, a téma ismét az EU-tagállamok kutatási ügyekért felelős miniszterei elé kerül, akik legközelebb november végén tanácskoznak. A kutatási ügyekért felelős EU-biztos szóvivője kedden jelezte: kudarc esetén elképzelhető, hogy az EU egyedül, pontosabban a lehető legtöbb konzorciumi taggal (de nem az összessel) közösen vág bele a tervbe. Ez nyilván Japán, az Egyesült Államok és Dél-Korea kihagyását jelentené s így jelentősen megnőne az ITER felépítéséből az EU-ra jutó költséghányad is. A kísérleti fúziós reaktor létrehozása és működtetése a becslések szerint a következő 30 évben 10 milliárd euróba kerülne, s ebből csak az építési költségek 4,7 milliárdra rúgnak (10 év alatt). Az eddigi, hat együttműködő féllel számoló egyezség értelmében az építési költségek 40 százalékát kellene az EU-nak finanszíroznia – bár Párizs szeptemberben jelezte, hogy ha valóban megkapja az ITER-t, akkor saját építési hozzájárulását kész a tervezett duplájára, 914 millió euróra emelni. (MTI)