Míg Közép-Magyarországon 3,3 százalékos az állástalanok aránya, Észak-Magyarországon 15,8 százalék. Ez a csaknem ötszörös különbség évek óta fennáll a munkanélküliség szempontjából legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb régió között, sőt 2002-ben és 2003-ban, amikor a közép-magyarországi régió rátája 2,9 százalék volt, a különbség csaknem hatszoros volt.

Még nagyobbak a különbségek a megyéket összehasonlítva. A 2004-es tavaszi adatok alapján Budapesten 2,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 18,4, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 17,5 százalék.

A legkedvezőtlenebb helyzetű megyékben ugyanakkor az utóbbi években több százalékponttal csökkent a munkanélküliség. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például néhány éve még csaknem 21 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 20,5 százalék.

A hét régió közül az észak-magyarországin kívül 10 százalék feletti még a munkanélküliségi ráta további három térségben is. Így az Észak-Alföldön több mint 14 százalék, a Dél-Dunántúlon több mint 12 százalék és a Dél-Alföldön 10,5 százalék.

A jobb helyzetben lévő térségekben jóval 10 százalék alatt van ugyan a munkanélküliségi ráta, ám még messze vannak Közép-Magyarország 3,3 százalékos mutatójától. A Közép-Dunántúlon 6,9, a Nyugat-Dunántúlon pedig 5,7 százalék a munkanélküliségi ráta.